A húsvéti szent három nap legmélyebb gyásznapja, szigorú böjti nap a katolikus keresztények számára a nagypéntek.
A szigorú böjt fogalmán pedig rögtön meg is állunk;
az egyházi év folyamán összesen két ilyen nap van, a nagyböjtöt kezdő hamvazószerda, valamint Jézus halálának napja, nagypéntek.
Az egyszerűség kedvéért a szabály úgy terjedt el a katolikus egyházban, hogy a 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, de csak az egyik étkezés alkalmával lakhatnak jól – kivételt képeznek a krónikus betegek és a kismamák, de még a komoly fizikai munkát végzők is –, de a pontos előírás így hangzik: egyszer lehet étkezni ezen a napon, és még kétszer vehet magához élelmet az ember. A böjti fegyelem egyik előírása viszont már a 14 éven felüli fiatalokra is vonatkozik, ez pedig a hústilalom – „meleg vérű állatok húsának” fogyasztási tilalma.
Ami pedig a napot a liturgiában illeti: Jézus kereszthalálának napján nincs szentmise, hisz a legszentebb áldozatot ezen a napon halálával maga Jézus Krisztus mutatja be. A liturgia színe a lila.
A nagypénteki talán a legegyedibb minden katolikus templomi szertartás közül abban az értelemben, hogy a hívek szinte úgy érzékelhetik, hogy szentmisén vannak, mégsem azok a mondatok és mégsem úgy hangoznak el, ahogyan szoktak, és más szertartáselemek követik egymást, a hangulat pedig minden más szertartástól elüt, hisz végig szinte a legnagyobb csend van; felolvassák a Jézus halálára vonatkozó írásokat, majd eléneklik a gregorián passiót – általában a hosszabb változatot –, Jézus szenvedésének történetét, és egy rövid énekkel kísérve leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet.
A szertartáson kívüli esemény ezen a napon a keresztútjárás (kálvária), amely a nagyböjt heteiben egyébként minden héten van, jellemzően pénteken, esetleg szombaton, ezen stációnként megelevenedik Jézus „pere”, a Pilátus elé vezetéstől egészen a sírba tételig (14. stáció).
A 14 állomás az 1600-as évekre nyúlik vissza.
A keresztúton szokás a felsorolásba venni egy 15. állomást is, amely Jézus testi feltámadását jelöli, de ez nagypénteken értelemszerűen nem kerül sorra, hisz itt „a megváltás” áll a középpontban; a keresztények hite szerint az ember összes bűnét eltörölni testesült meg az Isten Jézus Krisztus személyében, aki meghal, de harmadnapra feltámad.
A hagyomány szerint Jézus anyja és egy-egy tanítvány a föltámadás után naponta végigjárta az úgynevezett szent körutat:
- az utolsó vacsora terme
- Annás és Kaifás főpapok háza (ők vettek részt a Jézus elleni ítélet meghozatalában zsidó részről)
- Golgota
- Szentsír
- Praetorium
- Getszemáni-kert
- Olajfák hegye
- Kidron-völgy
- Sion hegye
A XIV. századtól a ferencesek által vezetett zarándokok vagy ugyanezt az útvonalat, vagy 14 emlékhelyet jártak végig a Praetorium és a Szentsír között. A stációk száma változó volt (7, 12, 14). Varallóban (Itália) 1520 körül 43 stációig bővítették a keresztutat. A 14 stációs keresztút világméretű elterjedése Porto Maurizió-i Szent Lénárdhoz fűződik: 1731-ben és 1742-ben a búcsúk kongregációja az általa meghatározott formát fogadta el.
Érdekesség, hogy ma a világ keresztényei, de a helyiek sem ünneplik a húsvétot a Szentföldön az iráni háborús helyzet miatt, de az eredeti helyszínek végigjárása egyébként sem egyszerű, a Golgota, Jézus és a két lator nagypénteki keresztre feszítésének helyszínét ugyanis az évszázadok során beépítették, a keresztfa helyén épp egy bazilika áll, azon belül pedig egy lépcső vezet arra a pontra, ahol a hagyomány szerint Jézus kilehelte a lelkét.
Ami pedig a néphagyományt illeti, nagypéntek a nép körében általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, sok helyen nem gyújtanak tüzet. Tehát emiatt is rendkívüli nap ez.
Krisztus kereszthalálát mint az emberiség történetének egyik legkiemelkedőbb eseményét végtelen számú képzőművészeti alkotás megjeleníti, Caravaggio, Leonardo, Raffaello, El Greco és Dalí e témában készült munkái például megkerülhetetlenek a kultúrtörténetben.
Persze lehet, elég, ha csak világ megannyi pontján fellelhető keresztre, a minden faluban, városban is ott lévő kálváriára vagy köztéri feszületre gondolunk.
A valamennyi jelentős műalkotás közti tájékozódást hivatott segíteni a 2022-es Húsvét a képzőművészetben című dokumentumfilm.
Két évvel korábban az MTVA is bemutatott egy Húsvét a művészetben című átfogó alkotást.
A nagypéntek eseményeinek legelterjedtebben ismert modern játékfilmes feldolgozása Mel Gibson Passió című filmdrámája.
Érdekesség, hogy a Passió című film főszereplője, a kereszthalálra jutó Jézust alakító Jim Caviezel 2024-ben újra Jézus-korabeli film szereplője lett (Zero A. D.), ezúttal azonban „a másik oldalon” – a szerepe Heródes –, a filmet egy évvel a tervezett bemutató után, várhatóan 2026 karácsonya előtt mutatják be. A film zenéje munkálatainak jelentős része Budapesten zajlott.