Barabási Albert-László hálózatkutató elmúlt 25 évben készült vizuális munkáiból nyílt kiállítás a Ludwig Múzeumban A hálózati gondolkodás nyelve címmel.
Mint Barabási Albert-László az InfoRádiónak elmondta, a múzeum már tervezte egy ideje, hogy feldolgozza a hálózatok témáját, ők ettől függetlenül összegyűjtötték eddigi vizuális anyagaikat, és tavaly decemberben kereste meg a múzeum, hogy érdekli őket egy ilyen összeállítás.
A hálózatkutató hangsúlyozta, hogy ez nem ismeretterjesztő esemény, hanem művészeti kiállítás, ezért működnie kell úgy is, hogy a látogatónak az első pillanatban fogalma sincs arról, mit néz, hiszen más művek esetén sem feltétlenül adja meg a múzeum a mű hátterét, ugyanakkor ha elmerül egy-egy alkotásban a néző, akkor a látvány befogadásán túl megérti azt is, mit jelenít meg az adott mű.
„Amiről a tudományos publikációimban vagy az ismeretterjesztő műveimben írok, azt először látnom kell”
– mondta Barabási Albert-László, hozzátette, ezért vizuális építkezés is jellemezte a munkásságát, de ez nem direkt múzeumnak készült, hanem a tudományos kutatás része.
Az ábrázolás idővel fejlődött, például két dimenzióból átment három dimenzióba. Van olyan, amit csak virtuális valóság segítségével lehet bemutatni, de egyelőre csak múzeumi körülmények között.
Jelenleg exponenciálisan nő az adatmennyiség a hálózatkutató szerint, de
az adat értéktelen, ha nem tudjuk feldolgozni, rendszerezni, és akkor a legbefogadhatóbb, ha vizuálisan jelenítik meg.
Barabási Albert-László elmondta, hogy laborja tíz éve kutatta, hogy a mobiltelefonok segítségével hogyan térképezhető fel egy világban egyszer csak megjelenő vírus terjedése. A Ludwig Múzeum egyik termében erre a kutatásra pillantanak vissza, egy videóban vizualizálva bemutatják, hogy térben és részben időben hogyan terjed a vírus a modell szerint New Yorkban – ahol ő maga is sok időt tölt. A hálózatkutató szerint gyökeresen megváltozott a New York-iak élete, teljesen más lett a koronavírus-járvány hatására az ottaniak életritmusa.
A hálózatkutató felhívta a figyelmet a maszkhordás fontosságára, mondván nagyon hatásos módszer. Az élet Magyarországon a tavasszal teljesen leállt, ez drasztikus eszköz, nem lehet vele sokszor élni, viszont maszk segítségével erőteljesen csökkenthető a fertőzésveszély.
A természettudományok hazai diákok körében történő népszerűsítése kapcsán elmondta, hogy nagyon egyszerű a probléma: a magyar tanárok nagyon alulfizetettek. Amíg ez így marad, addig az ország nem fektet a jövőjébe. Miként most az orvosok esetében nagyon helyesen jelentős béremelést hajtanak végre, a tanároknál is erre van sürgető szükség, akár reáltantárgyat, akár humán területen oktatnak.
Meg kell fizetni azokat, akiknek a kezébe a gyerekeink jövőjét adjuk,
az éhbér nem ad jövőképet a tanároknak.
Barabási Albert-László úgy tervezi, legalább a nyárig Magyarországon marad, itt kutat, az amerikai csoportját innen vezeti, és folyik a februárban megnyíló németországi kiállításának az előkészítése is.