A Bécsi Szépművészeti Múzeumban január 19-ig látogatható a Caravaggio és Bernini-tárlat, amely a 17. század eleji kora barokkot, Róma kibontakozó forradalmi művészetét mutatja be. Amíg a reneszánsz stílusát a portrék arányossága és a tájképek természethűsége jellemezte, addig Caravaggio és Bernini az alakok érzelmeire helyezte a hangsúlyt. A valóság és az érzelemvilág eme összekapcsolódása újszerűnek számított a korban.
De más barokk alkotóktól is megjelennek művek, például a 17. század talán leghíresebb festőművésznőjének, Artemisia Gentileschinek az egyik festménye, a Mária Magdolna extázisban, amely képet még sohasem mutatták be nyilvános kiállításon. A tárlaton 70 mű szerepel, ilyen nagyszabású válogatás a kiemelkedő Caravaggio- és a Bernini-műalkotásokból eddig csak Olaszországban volt látható.
De nemcsak Bécsben látható barokk kiállítás, a Szépművészeti Múzeumban még február 16-ig tekinthető meg a
Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora
című nagyszabású tárlat. „Több mint 120 képpel találkozhat a kiállításon a látogató, és ezekből közel félszáz a két nagy festőgéniusztól, Rubenstől és Van Dycktól származó kiváló remekmű – mondta az InfoRádiónak Baán László főigazgató. – A világ mintegy 40 nagy, kiemelkedő, köz- és magángyűjteményéből érkezett meg a kiállítási anyag többsége.”
Az idén 30. jubileumát ünneplő Várfok Galériában látogatható Rozsda Endre Mindenkinek van saját álma című nagyszabású egyéni tárlata. Az 1956-tól Párizsban élő, az Európai Iskolához tartozó festőművész 21 évvel ezelőtt hunyt el. A kiállítás kaleidoszkópszerű, gazdag ornamentális festészete mellett grafikai műveit, akvarelljeit is felvonultatja.
Tavaly nyílt, de még az év elején is látogatható fotókiállítások sora is várja az érdeklődőket. A világhírű Helmut Newton provokatív, szürreális divatfotóiból a debreceni MODEM-ben január 26-ig tekinthető meg kiállítás, Privát címmel. A 100 évvel ezelőtt született Newton a náci Németországból menekült el és divatfotói dokumentálják és magyarázzák is egyszerre a nők változó szerepét a 20. századi nyugati társadalomban. Modellje volt Paloma Picasso, Catherine Deneuve, Liz Taylor és Carla Bruni is, most a debreceni kiállításon 1972 és 1984 között készült képeiből, fekete-fehér ezüstnyomataiból, divatfotókból, portrékból és aktokból látható válogatás.
Szintén világhírűvé vált és szintén a nőiség, a női test és a szexualitás foglalkoztatja
Nobujosi Araki japán fotográfust, akinek a Mai Manó Házban még január 19-ig látogatható az Érzelmes utazás című tárlata.
A kiállított képeket a nászútján készítette, 1971-ben 1000 példányban, fénymásoló papíron nyomtatva adta közre a képekből készült fotóalbumot, a többi már történelem, mert a képek és az azokat bemutató gerilla kiállítások, telefonfülkékben, kifőzdékben és parkolókban rendezett tárlatok meghozták számára az ismertséget.
A Műcsarnokban
Keleti Éva fotóművész Élet/Képek című kiállítása még február 2-ig látogatható.
A Kossuth-díjas művész 20 év kihagyás után kezdett el újra fényképezni, kedvenc portréalanyairól is mesélt az InfoRádiónak. „Miután visszatekintő ez a kiállítás, az 50-es évektől a 90-es évek közepéig gyakorlatilag a magyar kulturális élet eseményei, személyiségei lesznek a kiállításon – magyarázta a fotóművész, aki szerint a mostani fotografálásból az az érdekes, hogy mennyire megváltoztak a mai fiatal színészek, mennyire másra koncentrálnak. Azt is elárulta, a kedvencei: a Tenki Rékát és Csányi Sándort, továbbá a Vecsei H. Miklós megörökítő képe, akit a jövő generáció egyik legtehetségesebb színészének tart.
A Capa Központban pedig február 23-ig látogatható az Eufória? című fotótárlat, amely a negyedszázaddal ezelőtti rendszerváltás emblematikus pillanatait rögzítő, fotósorozatait, videómunkáit vonultatja fel. A kiállítás szerkezetileg úgy áll össze, mint egy képekből és a hozzájuk kapcsolódó kommentárokból álló rendszerváltás-antológia.