A Tusványoson ezúttal is megszervezték azt a nemzetpolitikai kerekasztalt, amelyen nyolc Kárpát-medencei magyar párt vezetője és a nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkár tartott előadást. Potápi Árpád János államtitkár elmondta, a magyar nemzetpolitika célja a szülőföldön való boldogulás támogatása, az elvándorlás csökkentése, és a rossz demográfiai helyzetet pozitív irányba fordítása.
"Minél több magyar gyermek szülessen a Kárpát-medencében, erős identitást adni a gyerekeknek, olyan magyar, magyar állampolgár fiatalságot kell a következő évtizedekben a Kárpát-medencében nevelni, akik szülőföldjükön fognak boldogulni" - fogalmazott.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke sérelmezte, hogy - noha Ukrajna az Európai Unióhoz akar közeledni - az ukrán állampolgároknak még mindig nincs vízummentességük az Európai Unióban, miközben iratok nélkül érkező bevándorlók millióit engedik be a schengeni övezetbe.
Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátusi frakcióvezetője a késő ősszel tartandó romániai választások tétjéről szólva kijelentette: az ország alkotmánymódosításra és régiók kialakítására készül, és a magyarságnak elemi érdeke képviselőin keresztül befolyásolni ezeket a döntéseket. Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke pártja szerepét az RMDSZ oldalán a "szürke marhát" terelő puliéhoz hasonlította.
A Kárpát-medencei magyarság választott vezetői nyilatkozatban ítélték el az Európai Unió "elhibázott bevándorláspolitikáját és a kényszerbetelepítést". Ebben úgy ítélték meg: Európa háborúban áll, de az EU vezetői még mindig nem értik a problémát, s tagadják, hogy összefüggés lenne a bevándorlás és a terrorizmus között. A külhoni magyarság vezetői összefogásra szólították fel a magyarságot, és felkértek minden magyar állampolgárt, hogy október 2-án vegyen részt a kényszerbetelepítés elleni népszavazáson.
A Fidesz, a KDNP és az LMP vezető politikusainak a vitáján is a bevándorlási kvóták kérdésére esett a hangsúly. Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője kijelentette: "A házamban bárkit vendégül láthatok, de azt nem tűröm el, hogy a szomszéd mondja meg, hogy kit engedjek be". Megjegyezte: az Európai Uniónak eurómilliárdokkal kell azokban az országokban segítséget nyújtania, ahol válság van. Azok segítségét is joggal lehet elvárni, akik "voltak szívesek felgyújtani a puskaporos hordót" - utalt az Egyesült Államokra.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a kettős felelősség elvét hangsúlyozta, amely szerint aki ténylegesen menekült, annak meg kell adni a védelmet, lehetőleg a saját hazájában. A gazdasági, szociális szempontok miatt megjelenő bevándorlóktól azonban meg kell védeni Európát - tette hozzá.
Szél Bernadett, az LMP társelnöke azt mondta: a migráció és bevándorlás mindig is nemzeti hatáskörben volt az unióban és ott is kell maradnia, zsarolásnak egyetlen nemzet sem engedhet. Szokatlannak tartotta ugyanakkor, hogy a kormány kezdeményez népszavazást, főleg amikor más témákban ez nehézségbe ütközik.
Egy másik pódiumbeszélgetésen Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár megállapította: Európáról "lekerült az a teher" a II. világháború után, hogy meg kell védenie magát, és a gondolkodásmódból is kikerült ez az eszköz. Ezért nem tudnak mit kezdeni Brüsszelben a bevándorlás kérdésével. Tuzson Bence úgy látta, hogy meg kell határozni a közös európai értékeket és vissza kell térni az értékek védelméhez.
Bakondi György miniszterelnöki megbízott azt mondta, hogy 104 országból érkeztek migránsok, 400 ezren haladtak át Magyarországon. Céljaik, személyazonosságuk, állampolgárságuk sok esetben ismeretlen.
Egy másik sátorban az előadók eltérő véleményeket fogalmaztak meg arról, hogy segítik-e az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket az elmúlt időszak világpolitikai fejleményei.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke szerint az EU-ban ugyan a migránsválság háttérbe szorítja az őshonos nemzeti kisebbségek kérdését, de felértékelődik a kelet-közép-európai térség, s a térség országainak az együttműködése lehetővé teszi a nemzeti közösségek autonómiájáról szóló párbeszéd elindítását.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke viszont úgy látta, hogy a visegrádi országoknak a migránsválság kezelésében kialakult együttműködése éppen az autonómia kérdésének a "zárójelbe tételét" feltételezi. "Ha az autonómia a megoldás, akkor ott a helye a magyar külpolitikában. Kérjük, hogy nézzék el, ha időnként kellemetlenek vagyunk a magyar külpolitika számára ennek a nyomatékosításával" - jelentette ki.
Répássy Róbert a Fidesz országgyűlési képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországnak alkotmányos kötelessége a határon túli magyarok autonómiatörekvéseinek támogatása. Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa viszont úgy látta, hogy "a félelem politikája" kezd dominálni Európában, amikor a terrorizmus és a migráció nyomása alatt fel lehet függeszteni bizonyos demokratikus jogokat.
A média a határon túl című beszélgetésen Vaszily Miklós, Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megbízott vezérigazgatója arról számolt be, hogy folyamatosan dolgoznak azon, hogy a határon túli magyarok számára is elérhetővé tegyék a sportközvetítéseket. Rámutatott: az MTVA az évekkel korábban leszerződött riói olimpiával "már nem tud mit kezdeni", de a lejáró sportközvetítési szerződéseket igyekszik úgy megújítani, hogy a közvetítések valamennyi szomszédos országba eljuthassanak.