Alig pár nap telt el azután, hogy az új tulajdonos bejelentette az épület felvásárlását, elkezdték bontani a Bem téren álló, egykor Radetzky-laktanyaként ismert épület tetőszerkezetét – írta az Urbanista blog.
A 2011-ben műemlékké nyilvánított épület bontása miatt aláírásgyűjtést is indult az épület megmentéséért.
A tulajdonost is megkereste az Urbanista blog azzal kapcsolatban, hogy hogyan kaptak építési engedélyt a műemléki védettség ellenére. A HB Reavis közölte, az építési engedély már a végleges műemlékké nyilvánítás előtt megszületett, érvényességét pedig 2011 után sem vesztette el.
„Már 2006 óta ideiglenes műemléki védettség alatt állt, 2010-ben kapott építési engedélyt. A végleges műemlékké nyilvánítás 2011-ben történt meg, amely nem érintette a 2010-ben kiadott, építési engedélybe foglalt műemlékre vonatkozó átépítési jogosultságokat. Ennek megfelelően az építési engedélyt a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal a végleges műemlékké nyilvánítás hatására nem módosította. Az épület megvásárlása előtt az eladótól megkaptuk a hivatal 2016-ban írt levelét, amiben megerősítette az építési engedély hatályosságát” - közölte a cég.
Sötét múltú épület
1840-ben egy klasszicista stílusú gabonatároló raktárat (magtárat) húztak itt fel, amit aztán 1897-ben Benedicty József tervei alapján kaszárnyává építettek át, ekkor kapta a Radetzky-laktanya nevet.
Az első világháború alatt hadikórházként működött, a Tanácsköztársaság alatt rövid időre átnevezték Petőfi Sándorra, de 1920-ban vissza is kapta eredeti nevét.
Az 1944-es német megszálláskor a Gestapo sajátította ki az épületet, majd ugyanezen ősszel a nyilaskeresztes párt Halálfejes Légió nevű alakulatának bázisa lett, akik az Urbface várostörténeti oldal szerint 60 foglyot (köztük zsidókat, kommunistákat és hadifoglyokat) a laktanya udvarán végeztek ki.
A pártállami rendszerben egy darabig az ÁVH, majd a Munkásőrség használta az épületet, majd 1956-ban ez lett a forradalom egyik kiindulópontja. A rendszerváltás után az MDF székházaként működött.
Régi és új ötvözete
„A műemlékké nyilvánított elemek megmaradnak, melynek értelmében – többek között – a Bem tér felőli teljes homlokzat és szerkezeti traktus, továbbá 2-2 homlokzati szakasz megmarad a Fekete Sas, illetve a Bem József utcai szárnyon is” – közölte a cég az Urbanistával, hangsúlyozva, hogy a munkálatok során teljes mértékben a jogszabályoknak és az érvényes engedélyeknek megfelelően járnak el.
Az új épület tervei eredetileg egy 2007-2008-as tervpályázatra készültek, az előző tulajdonos pedig 2011-2012-re már az átadást tervezte. Az új beruházó a tervekkel együtt a nevet is megtartotta, az irodaházat Bem Palace-nak fogják hívni, és elvileg 2019 első felére lesz kész. Az új tulajdonos elmondása alapján a belső bontások egyébként már évek óta elkezdődtek, ők a kivitelezési szakaszban vették át a projektet.