Közeleg Amerikában a félidős választás, ilyenkor a képviselőházi és a kongresszusi helyekre is választanak új embereket, előbbi egésze, utóbbi harmada cserélődhet ki elméletileg, összesen tehát 435 alsóházi helyet és 35 szenátorit; az alsóházban két évre szól a mandátum, a felsőházban, szenátusban pedig hat évre, de úgy találták ki a rendszert, hogy mindig nagyjából az emberek harmada cserélődhet.
Mint Csizmazia Gábor, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta, ez a félidős választás több évtizede már legfőképp az elnök személyéről szól, pedig nem így kéne, hogy legyen.
„Olyannyira róla szól, hogy már Donald Trump is elfogadta ezt, és ő maga is kampányolt azzal Arizonában valamikor szeptemberben, hogy »tegyetek úgy, mintha én lennék a választólapon«, a demokraták pezsgőt is bontanak ilyenkor” – folytatta.
Maga Donald Trump ismerte el Alaszkában szerinte, hogy tudja jól, hogy ha az ő személyéről kell dönteni, akkor általában a Republikánus Párt nem teljesít olyan jól,
ő maga mondta; de a demokrata kampány is az elnök nyilatkozataitól függetlenül erre éleződik ki, hogy „Trump meg Irán”, amiről a történet szól, országos szinten összehangolt kampány, olyan, amely az ígéretekről vagy a cselekvésről szólna, nincs is, legfeljebb kikövetkeztethető.
A részleteket illetően rámutatott: Hakeem Jeffries, az alsóházi demokratáknak a vezetője korábban felállított a párton belül 5 munkacsoportot, nekik kellett (volna) kormányprogramot alkotniuk – például az egészségügy területén –, de hogy mire jutottak, azt a szavazás után, november 3-án lehet megtudni legkorábban, demokrata győzelem esetén, Hakeem Jeffries lehet ugyanis a házelnök; viszont Csizmazia Gábor szerint a gyakorlatban az látszódik, hogy mindenhol, legyen szó akár képviselő, szenátor, akár kormányzó választásáról, a visszatérő téma Donald Trump, Irán és a vámok.
„Ezek legitim kérdések, de egy kormányzónak ebbe sok beleszólása nincs; egy szenátornak már inkább van, a képviselőnek közvetve szintén lehet beleszólása, de ideális esetben ez arról kellene, hogy szóljon egy ilyen kampány, hogy az egyes körzetekben, államokban milyen helyi érdekeket szeretnének érvényesíttetni a törvényhozáson keresztül. De a gyakorlatban valóban emberemlékezet óta ez lényegében egy ilyen referendum, amilyen” – foglalta össze.
Az elnök megítélése az mindenesetre nem túl jó most, és mivel technikailag, de facto ő a pártvezér, sokan a szakértő szerint arra számítanak, hogy most a republikánusok „elég rossz eredményt érnek el”, mert Donald Trumpnak a személye és megítélése rekordalacsony népszerűségi szinten áll.
Kocsonya Zoltán teljes beszélgetését alább megtekintheti, meghallgathatja.