Az elmúlt években nagyon nagy vita zajlott arról a tagállamok között arról, hogy előbb az Európai Unió intézményi reformjára van szükség, és csak ezt követően lehet bővítésről beszélni, vagy előbb az új tagállamok felvétele indokolt.
Az Európai Bizottság kedden nyilvánosságra hozott dokumentuma éppen azt mondja ki, hogy a jelenlegi szerződéses keretek között is lehetséges előrelépni, ha ehhez megvan a politikai akarat a tagállamok részéről
– mondta el Zalai Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa-tanulmányok Tanszékének tanára az InfoRádióban, hozzátéve: számos javaslatot fogalmazott meg a dokumentum erre vonatkozóan.
Az intézmények működéséről beszélve minden alkalommal felmerül a kérdés, hogy miként lehetne felgyorsítani a döntéseket az unióban, mert ezeket már most is, 27 tagállammal is viszonylag nehézkesen és lassan hozzák meg. Felmerült annak lehetősége is, hogy bizonyos olyan kérdésekben, amelyeknél jelenleg is még egyhangú döntésre van szükség, többségi döntéshozatalra váltsanak – mondta a bővítési folyamat lassúságával kapcsolatban.
Mint ismert, két hangadó tagállam, Franciaország és Németország is felvetette a fokozatos integráció ötletét. Ez a két ország már korábban is beszélt kétsebességes Európáról. Arra a kérdésre, hogy a fokozatos integráció is egyfajta kétsebességes Európát jelentene, Zalai Csaba elmondta: ennek az éremnek két oldala van.
„A fokozatos integráció eredeti elképzelése éppen azt akarta segíteni, hogy
hogyan lehetne a csatlakozás alapvetően a bővítést követően jelentkező előnyeit még a bővítés előtt megtenni.
A bizottság most megint javaslatokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy miként tudnának a tagjelöltek még a csatlakozás pillanata előtt bekapcsolódni olyan fontos uniós programokra, mint a kutatás-fejlesztés, az Erasmus-program és más hasonlóan fontos, határokon átnyúló programok, tehát az ötlet igazából a csatlakozás előnyeit próbálja előrehozni. De valóban, a fokozatos integráció azért a végzáradéki javaslatokkal akár az intézmények, akár a vétójog gyakorlására vonatkozóan mégiscsak legalábbis ideiglenesen felvetik a másodrangú tagság gondolatát.
És bizony, ezek a javaslatok ha rövid, átmeneti időre is, de gyakorlatilag egy többsebességes Európát rajzolnak ki.
De ha belegondolunk, a többsebességes Európa már jelenleg is működik, hiszen például nem minden tagállam alkalmazza az eurót, vagy nem minden tagállam része a schengeni övezetnek. Tehát az ötlet azt a problematikát próbálja orvosolni, hogy egy még tágabbá váló unióban, ahol adott esetben 34-35 tagállamról beszélünk, nyilván nem tud minden tagállam egyszerre lépni. Ezért meg kell teremteni a továbblépés és a kohézió közötti egyensúlyt, és erre ad lehetőséget ez a javaslatcsomag” – mondta a szakértő.
Az, hogy mikor vehetik fel a következő tagállamot vagy tagállamokat, az az „egymillió dolláros kérdés” – fogalmazott Zalai Csaba, aki szerint erre vonatkozóan a keddi dokumentum nem tartalmazott céldátumot. De az Európai Bizottság többször is kinyilvánította, hogy a következő hetekben megindul ez a gondolkodás, vita a bővítés következő menetéről.
„A legjobban felkészült ország jelenleg Montenegró, amely azt vállalta, hogy 2028-ban szeretne a 28. tagává válni az uniónak. Ez talán egy picit ambiciózus,
de azt gondolom, hogy 2030-ig legalább Montenegró és esetleg még egy másik kisebb tagállam EU-csatlakozására sor kerülhet” – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa-tanulmányok Tanszékének tanára az InfoRádióban.
A cikk alapjául szolgáló interjút Zsámboki Zsolt készítette.