A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
A parlament feloszlatását követően az intézményi működés folytonosságát az alsóház állandó bizottsága biztosítja, amelynek 68 tagja és a házelnök dönthet a kormány által benyújtott javaslatokról.
A bizottság összetétele a legutóbbi, 2023-as választások eredményeként kialakult parlamenti erőviszonyokat tükrözi.
A spanyol alkotmánynak megfelelően a testület az új törvényhozás megalakulásáig látja el feladatait korlátozott jogkörrel.
A választások után létrejövő új parlament december 23-án tartja alakulóülését.
A törvényben előírt határidők alapján a pártoknak tíz napjuk van arra, hogy bejelentsék a különböző választási együttműködéseket a központi választási bizottságnál. A jelöltek listáját legkésőbb további tíz nap múlva kell benyújtani, amelyet egy héttel később hirdetnek ki a közlönyben.
A választások 350 alsó-, és 209 felsőházi mandátum sorsát döntik el.
A 15 napos választási kampány november 13-án veszi kezdetét. A szavazás előtti napon kampánycsend lép életbe, amelyet az elmélkedés napjának neveznek, és tilos bármilyen kampánytevékenységet folytatni.
A spanyol statisztikai hivatal (INE) adatai szerint több mint 38 millió spanyol állampolgár jogosult szavazni, közülük 2,7 millióan külföldön voksolhatnak, november 19-ig van lehetőségük levélszavazást kérni.
A spanyol demokrácia történetében 1979 óta 16. alkalommal rendeznek parlamenti választásokat. Ezúttal csaknem nyolc hónappal a vártnál korábban.
(A nyitóképen: A spanyol kormányfői hivatal által közreadott, videófelvételről készített képen Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök rendkívüli televíziós beszédet tart, amelyen előrehozott parlamenti választások kiírását jelentette be Madridban 2026. október 5-én.)