Az oroszok ezt a fajta pszichológiai, inrormációs hadviselést már régen csinálják, de azért van mögötte valós fenyegetés is – mondta Demkó Attila az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve: „nézzük meg például Kijevet, ahol 2024-ben voltam utoljára. Akkor a nappalok majdnem normálisak voltak. A hidakon lehetett járni, nagyon ritkák voltak a nappali légitámadások. Ez 2025 folyamán már változott,
2026-ra pedig teljesen jellemzőek lettek a nappali támadások, nincs olyan óra, amikor az ember nyugodt lehetne. Kijevben az éjszakákon nem lehet aludni, aki nem két vagy három emelet mélyen van, az hallja a szirénákat, a robbanásokat.
Diplomatának is nehéz lenni Kijevben, nemhogy egy átlag kijevi polgárnak, mert nyilván a stresszen túl, ha éjszakákat nem alszik normálisan végig az ember, annak az évek során meglesz az egészségügyi következménye is” – fogalmazott.
Demkó Attila szerint igazából ennél is rosszabb már a helyzet. Régebben hetente volt átlagban egy-két halott, most ez napi szintre ment. Kijevben sem láttunk ilyet a háború legeleje óta, hogy ennyire sok lenne a halott és a sebesült. És ha megnézzük a fotókat, amik az északi vagy a déli hídon készültek, meg a filmeket,
Kijevben a Dnyeper két partját összekötő nyolc híd közül kettőt már találat ért.
Ráadásul úgy, hogy a forgalom ott volt a hídon, tehát nem éjszaka, legalábbis az egyik támadás a reggeli csúcsforgalomban történt. Csoda, hogy nem volt rengeteg halott, csak két sebesültről beszélnek az ukrán források. Tehát az, ami egy-két évvel ezelőtt még természetes volt, hogy nappal 99,9 százalékig biztos lehet benne az ember, hogy nem lesz semmi, az nagyon megváltozott Kijevben. Tehát ilyen értelemben pszichológiai hadviselés is, amit az oroszok csinálnak, csak raknak mögé tényeket is. Például azt a tényt, hogy bárki, ha kilép az utcára, és mondjuk átmegy egy hídon, akkor biztos, hogy az eszébe fog jutni az a kép, amit sokan láthattunk, hogy belecsap a híd kábeleibe, pilonjaiba az orosz cirkálórakéta. Azt mondanám, hogy
Kijevre nagyon-nagyon nehéz hónapok várnak, még nehezebbek az elmúlt egy-két hónapnál is, amik eleve rendkívül nehezek voltak
– mondta az elemző.
A kérdésre, hogy a diplomaták, illetve azok az országok, amelyek még tartanak nagyköveteket, diplomáciai képviseleteket Kijevben, hogyan reagálhatnak erre, Demkó Attila azt mondta: ez országfüggő. 2022 februárjában,a mikor kitört a háború, sok ország visszavonta a diplomatáit, más országok viszont nem. Az invázió előtti hetekben az Egyesült Államok is kivonta Kijevből a diplomatái nagy részét. De most én még nem láttam olyan hírt, hogy tömegesen hagynák el diplomaták Kijevet. Nyilván
ez egy rendkívül rossz üzenet lenne főleg Ukrajna szövetségesei részéről, ha a diplomaták elhagynák. De hogy a családtagok, a nem feltétlenül szükséges személyzet már nem megy vissza egy eltávozásról, vagy nem hoznak be újakat a kieső diplomaták helyére, ez valószínű.
Nem is ennek van az igazi jelentősége, hanem annak, hogy ez az orosz kampány hogyan hat Kijevre, ami nemcsak Ukrajna politikai szíve, hanem gazdaságilag is nagyon fontos. Itt egy hárommilliónál nagyobb lakosságú városról beszélünk, aminek például ha sikerül a hídjait megbénítani, akkor az ország gazdaságára mérnek az oroszok egy nagy csapást – vélekedett a szakértő.
Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek a magyar külpolitika változásával, de ebben is történhet változás – erről is beszélt az Inforádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője. Demkó Attila szerint az sem elképzelhetetlen, hogy az oroszok a jövőben jobban támadják majd a magyarlakta Kárpátalját.
Az interjút Farkas Dávid készítette, a teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább.