A bizottság közleménye szerint az uniós bíróság ítélkezési gyakorlata alapján az uniós joggal ellentétes, ha egy tagállam befektetője egy másik tagállammal szemben nemzetközi választottbírósági eljárást indít.
A brüsszeli bizottság korábbi közlése szerint a most szóban forgó jogsértések az állami ellenőrzés alatt álló Mol és az általa ellenőrzött vállalatok egyes lépéseiből erednek, amelyek sértik a választottbírósági eljárás tilalmát.
Brüsszelben nem közölték, hogy a magyar cégnek pontosan melyik eljárása ellen van kifogásuk.
A végrehajtó testület álláspontja szerint a magyar állam tényleges ellenőrzést gyakorol a Mol felett, és ennek következtében a vállalat leányvállalatai felett is, annak ellenére, hogy magántársaságokról van szó. A bizottság ezért úgy véli, hogy a Mol és leányvállalatai magatartása a magyar államnak tulajdonítható, és így Magyarország lehetővé tette, hogy állami ellenőrzés alatt álló vállalatok megkerüljék az uniós jogból eredő kötelezettségeket, köztük a befektetők és tagállamok közötti választottbírósági eljárásokra vonatkozó szabályokat.
A bizottság emlékeztetett arra, hogy a Mol az Energia Charta Egyezmény 26. cikke alapján választottbírósági eljárást indított egy másik uniós tagállammal szemben. Miután a vállalat számára kedvező választottbírósági döntés született, egy harmadik ország bíróságától kérte az ítélet elismerését és végrehajtását. A bizottság szerint az uniós jog alapján a Mol nem hajthatja végre ezt a választottbírósági ítéletet, mivel az ellentétes az EU jogával.
Az Európai Bizottság 2025 decemberében felszólító levelet küldött Magyarországnak az ügyben, majd 2026 áprilisában indokolással ellátott véleményt adott ki. Mivel a testület megítélése szerint Magyarország továbbra sem tett eleget az uniós jogból eredő kötelezettségeinek, most úgy döntött, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti.
A bizottság emellett kötelezettségszegési eljárást indított - több tagállammmal - köztük Magyarországgal szemben, mert véleménye szerint az adóügyi közigazgatási együttműködésre vonatkozó uniós szabályok megsértése esetén alkalmazott szankcióik nem kellően hatékonyak és visszatartóerejűek. A testület szerint az öt országban kiszabható büntetések túl alacsonyak ahhoz, hogy visszatartsák a multinacionális vállalatcsoportokat, illetve az agresszív, határokon átnyúló adótervezésben érintetteket a szabályok megsértésétől.
Külön kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben az állampapírok kamatjövedelmének adóztatása miatt. A bizottság szerint a magyar állam által kibocsátott, lakossági befektetőknek szánt állampapírok kamatjövedelme adómentes, és szociális hozzájárulási adó sem terheli, míg más uniós és európai gazdasági térségbeli országok által kibocsátott vagy garantált kötvények jövedelmére az általános adószabályok vonatkoznak. A testület szerint ez visszatarthatja a magyar befektetőket más uniós és EGT-országok állampapírjainak megvásárlásától, és sértheti a tőke szabad mozgásának elvét.
A testület csütörtökön indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak az autópálya-hálózat építésére, üzemeltetésére és fenntartására kötött 35 éves szerződés miatt is. A testület szerint a szerződés nem ruházott át elegendő működési kockázatot a vállalkozóra, ezért azt tévesen minősítették koncessziónak közbeszerzési szerződés helyett. A bizottság szerint a szerződés 2023 áprilisi és decemberi módosításai is sértették az uniós közbeszerzési szabályokat.
Ugyancsak indokolással ellátott véleményt kapott Magyarország azért, mert a bizottság álláspontja szerint nem megfelelően ültette át a büntetőeljárásokban a gyanúsítottaknak és vádlottaknak nyújtott jogi segítségre vonatkozó uniós szabályokat. A testület szerint nem minden érintett fér hozzá jogi segítséghez, a kötelező védelem magyarországi rendszere pedig nem terjed ki az uniós irányelvben meghatározott valamennyi esetre, és nem biztosítja minden esetben a segítség indokolatlan késedelem nélküli megadását.
A bizottság továbbá indokolással ellátott véleményt küldött kilenc tagállamnak, köztük Magyarországnak, mert nem nyújtották be nemzeti épületfelújítási tervük tervezetét. A tagállamok 2025. december 31-i határidőig nem teljesítették ezt a kötelezettséget, és a 2026 márciusában küldött felszólítás óta sem pótolta a dokumentumot. A tervek célja, hogy 2050-re energiahatékony és karbonsemleges épületállomány jöjjön létre.
A felszólítólevelet kapó tagállamoknak két hónapjuk van válaszolni a bizottság kifogásaira; az indokolással ellátott vélemények esetében ugyancsak két hónap áll rendelkezésre a szükséges intézkedések megtételére. Megfelelő intézkedések hiányában a bizottság az uniós bíróság elé viheti az ügyeket.