Az elmúlt időszakban azt látjuk a televízióban meg az interneten, hogy Oroszország és Ukrajna kölcsönösen erőteljes csapásokat mérnek egymás területeire. A kérdésre, hogy bármelyik fél közelebb került-e ezen a nyáron egy számára fontos célhoz, Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense azt mondta: ezt nehéz megmondani, mert nem tudjuk pontosan, hogy mi a cél. Mint fogalmazott, sejtjük, de egyik fél sem deklarálta, hogy mit akar ezekkel a támadásokkal.
Nyilván vannak nem feltétlenül egzakt megfogalmazások is: „Ukrajna leginkább túl szeretné élni. Számára ebben a háborúban az a tét, hogy
a szuverén állami függetlenségét, egyáltalán, az államiságát Ukrajna meg tudja-e tartani. Most olybá tűnik, hogy igen”
– vélekedik a szakértő, aki szerint nyilván az is cél, amint erre Zelenszkij elnök is többször utalt, hogy leülni tárgyalóasztalhoz az oroszokhoz, tehát véget vetni a háborúnak. Ezt szolgálják a kőolajipari, főleg a finomító-infrastruktúra, illetve a raktárak elleni támadások, meg ami most, a közelmúltban elindult, a kiskereskedelmi láncok raktárának a támadása. De ezt szolgálja az Azovi-tengeren a kereskedelmi hajók támadása is, beleértve akár a gabonaszállító hajókat is.
Eközben Kaiser Ferenc szerint
Oroszország még mindig abban bízik, hogy meg tudja roppantani Ukrajnát,
emellett pedig folyamatosan nyomást gyakorol a NATO- és EU-tagokra. Erre sorozatos példák vannak: Lengyelországban a közelmúltban bekövetkezett rakétatámadás, a román légtérsértések, a Baltikumban szintén orosz részről bekövetkezett légtérsértések – tehát Moszkva igyekszik egy picit nyomás alatt tartani a NATO-t és az EU-t is.
„Az a baj, hogy nem igazán látszik mindennek az eredménye, főleg orosz részről. Amit Ukrajnában érdemes volt szétlőni, azt az oroszok már rég szétlőtték. Tehát most már egyre kisebb értékű célpontok vannak” – fogalmazott, hozzátéve: a drónjaik nagy részét, amik relatíve alacsonyan, nem túl nagy sebességgel repülnek, az ukránok hatástalanították. De eközben annyira lecsökkent a Patriot rakéták mennyisége, hogy Ukrajnának effektíve nincs. Tehát
az orosz ballisztikus rakétákkal szemben Ukrajna jelenleg védtelen,
mert ma a nyugati világban a Patrioton kívül szárazföldi telepítéssel nem nagyon van olyan rakétarendszer, amivel el lehet fogni ballisztikus rakétát. Tengerészeti verzióban létezik több is. Ezek közös ismertetőjele, hogy még a Patriotnál is drágábbak, és akkora méretű hajóra kell szerelni, ami Ukrajnának nincs – mondta az elemző.
Oroszország nem hagy föl Kijev ballisztikus rakétákkal történő támadásával. Kérdéses, hogy ezzel meg tudja-e annyira törni Ukrajnát, hogy föladja? Kaiser Ferenc szerint a látható kijevi károk ellenére is elgondolkodtató, hogy az ukrán társadalom már négy és fél éve háborúban áll. „Borzasztóak ezek a támadások, és 8-10-15, szerencsésebb esetben csak 2-3 halálos áldozattal járnak. De itt az a lényeg, hogy a fronton szó szerint csigatempóban haladnak az oroszok, maximum egy-két falut foglalnak el hetente. Tehát
a fronthelyzet változatlan. Most az látszik per pillanat, mintha az amerikai támogatás is eltökéltebb lenne Ukrajna mellett.
Persze inkább szimbolikus döntések születtek, például hogy majd Ukrajna gyárthat Patriot rakétát. De ez másfél-két év, Ukrajnának pedig most kellenének ezek a rakéták, nem másfél év múlva. Nyilván inkább Németországban fogják ezeket az eszközöket gyártani, a németek már meg is kezdték egy Patriot-gyártósor beszerzését, annál is inkább, mert már az amerikaiaknak is jobb lenne, ha lenne belőle tartalék gyártókapacitás, mert az idei évben a Perzsa-öbölben az Irán elleni háborúban sikerült az elmúlt öt év Patriot-gyártási mennyiségét sikerült ellődözni” – fogalmazott Kaiser Ferenc.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint
egyfajta CNN-háború is folyik: a nyilvánosság ereje is kellett ahhoz, hogy az Ukrajnában háborúzó felek megpróbálják minimalizálni a civil áldozatok számát.
„Nagyon megváltozott hál' Istennek ebből a szempontból a háború menete. Amilyen mennyiségű pusztító eszközt bevetettek a felek, azzal mondjuk a második világháborúban százezres mennyiségű polgári áldozatot okoztak volna” – fogalmazott a szakértő, hozzátéve: már nagyon fejlettek a célzórendszerek.
De nagyon fontos az is, hogy megváltozott, ahogy a világ népessége szemléli a háborúzást. A második világháborúban az angolszászok eltörölték Drezdát a Föld színéről, 80 ezer halott, „hát istenem, háború van” – mondta a közvélekedés. A németek porig rombolták Rotterdamot vagy Varsót, és lehetne sorolni a végtelenségig – emlékeztetett Kaiser Ferenc, aki szerint ma már nagyon más minden, ezt nevezik „CNN-effektusnak”.
Mint mondta, az 1991-es Öböl-háborúban szembesültünk vele először, hogy a közvélemény alakítja a háborút. Az úgynevezett infokommunikációs hadszíntéren egyik fél sem engedheti meg magának, hogy, mint száz évvel ezelőtt, hogy tömegével lelőjön civileket. Oroszországnak eleve óriási stratégiai kommunikációs fiaskó volt a bucsai mészárlás és az iszumi tömegsírok feltárása, meg a többi; amikor még 2022 április–májusában az első offenzíva kudarca után kivonultak az orosz csapatok, derült ki, hogy miket műveltek a polgári lakossággal. De Ukrajna sem ölhet tömegével civileket, pláne mert még jobban függ a nyugati támogatóktól, mint amennyire az oroszok függnek a kínai vagy az észak-koreai vagy az iráni segítségtől. Tehát
- mind a két fél igyekszik a csapásait ipari létesítményekre, illetve védelmi vagy más szempontból kritikus létesítményekre fókuszálni.
- És ami nagyon fontos, a legtöbb támadás éjszaka van, olyan helyek ellen, ahol csak napközben dolgoznak.
Mind a két fél igyekszik minimalizálni a veszteségeket, mert el akarja kerülni a negatív PR-t, tehát azt, hogy „gyilkos vagyok” – magyarázta Kaiser Ferenc.
„Moszkvának is figyelnie kell arra, hogy milyen a nemzetközi megítélése, nem Európában, mert az a hajó már elment, de mondjuk a harmadik világban. Ott sem jó ajánlólevél, hogy »ezrével ölök civileket«. Amikor például Afrikában akarnak kapcsolatokat építeni, és Moszkva ebben egész sikeres Európa nagy bánatára, akkor az nem előny, hogy ha például a tárgyalás előtt egy nappal megölnek több száz ukrán civilt.
A képesség megvan, viszont hál' Istennek az akarat hiányzik rá, hogy sok-sok civilt öljenek meg. Inkább a gazdasági hatásokra, kritikus infrastruktúrára, mint az áramszolgáltatásra koncentrálnak a felek.
Ez sem jó persze, gondoljunk bele, hogy az oroszok idén már a harmadik éve telente szisztematikusan pusztították az ukrán távfűtőműveket. Annak nem volt katonai értelme, az ukrán lakosság életét akarták pokollá tenni. De ugye ezek a támadások direkt módon relatíve kevés emberéletet követeltek, és az ukránok tudtak úgy »védekezni«, hogy indirekt módon se haltak meg sokan úgy, hogy megfagytak” – fejtette ki.
Hozzátette: az orosz–ukrán háborúban már érvényesült az a hatás, hogy megváltozott az a mód, ahogy a háborút vívják. Nem eladható, ha a tömegével ölnek civileket. Nyilván más egy iráni rezsim, amely mondjuk az év elején levert tüntetéseknél 30 ezer embert ölhetett meg. Ma is vannak még ilyen rezsimek, ilyen volt az Asszad-rezsim is Szíriában, amelyeket ez nem érdekel, de Oroszország ebből a szempontból szerencsére közelebb áll Európához, mint a harmadik világbeli diktatúrákhoz, tehát tömegesen nem akar civileket ölni a hadviselő felek egyike sem – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kaiser Ferenc.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint a modern hadviselésben mindenki a drónok elleni védelemre koncentrál. A szakértő beszélt a legújabb fejlesztésekről, és azt is elmondta, miért jöttek ismét „divatba” a csöves fegyverek, mint a légvédelmi gépágyúk. Kaiser Ferenc az iráni háborús helyzetet is elemezte az Arénában: többek között azt is mondta, hogy jelentősen csökkent az Egyesült Államok szövetségesi tekintélye a térségben az iráni helyzet kezelése miatt.
A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette, a teljes interjút megnézheti, meghallgathatja alább.