Dubravka Djedovic Handanovic energiaügyi miniszter vasárnap a szerb közszolgálati televízióban (RTS) közölte, hogy a Vaskapu 1 vízerőmű jelenleg kapacitásának mindössze 20 százalékán, a Vaskapu 2 pedig 30 százalékán működik. A Duna vízhozama másodpercenként mintegy 1500 köbméter, ami legutóbb 2003-ban, azt megelőzően pedig 1985-ben fordult elő.
A miniszter közlése szerint Szerbiában jelenleg napi mintegy 105 gigawattóra az áramfogyasztás, míg télen, a hideg időszakokban jellemzően 110-115 gigawattórával kell számolni. Arra kérte a lakosságot, hogy takarékos áramhasználattal segítsék átvészelni az aszályos időszakot.
A tárcavezető kiemelte, kedvező fejlemény, hogy tavasszal befejeződött a Bajina Basta szivattyús-tározós vízerőmű felújítása. Ennek köszönhetően a napos órák idején vizet tudnak visszaszivattyúzni a tározóba, míg a reggeli és esti csúcsfogyasztás idején a megtermelt energiát használják fel. Elmondása szerint a tározók töltöttsége jelenleg 75 százalékos, ami elegendő tartalékot jelent váratlan helyzetek esetére.
A kostolaci hőerőmű működése stabil, ugyanakkor az alacsony dunai vízállás miatt egyes blokkok teljesítményét korábban mintegy harmadával csökkenteni kellett, miután a folyó vizét hűtésre használják - húzta alá.
Az ország legnagyobb hőerőművében, a TENT-ben a Száva vízszintje nem okoz gondot, ugyanakkor a gyengébb minőségű szén visszafogja a termelést, amit magasabb fűtőértékű importszénnel igyekeznek ellensúlyozni. A széntartalék jelenleg 1,82 millió tonna, a cél a téli szezon előtt a kétmillió tonnás készlet elérése - közölte Dubravka Djedovic Handanovic.
Szerbiában a villamosenergia mintegy 70 százalékát hőerőművek, 30 százalékát pedig vízerőművek állítják elő.
A tartós csapadékhiány és az Európát sújtó rendkívüli hőség miatt a Duna több szakaszán történelmi mélységbe süllyedt a vízszint. A szerb meteorológusok előrejelzése szerint a folyó vízgyűjtő területén további öt-hat hétig nem várható jelentősebb eső.
A miniszter szerint az egész térség energiaellátását nehezíti az alacsony dunai vízállás. Magyarországon a paksi atomerőmű termelését már jelentősen vissza kellett fogni, Romániában az egyik reaktor nem működik, a másik csökkentett teljesítménnyel üzemel, Bulgáriában pedig hasonló intézkedések válhatnak szükségessé, ha a helyzet nem javul.