Június 30-án mutatta be Alexander Dobrindt belügyminiszter és Sinan Selen, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV) elnöke az alkotmányvédelmi jelentést 2025-ről, és tényleg az a helyzet, hogy 60 ezer bűntettet regisztráltak a német hatóságok extremista háttérrel, és nagyjából a tettleges elkövetések száma is 10 százalékkal növekedett – mondta el Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója az InfoRádióban. Hozzátette, hogy kettő csoportot kell megkülönböztetni: a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali csoportosulások által elkövetett bűnesetek.
- A szélsőjobboldali bűnesetek száma 37 ezer, és ebből 1395, ahol tettlegességre kerül sor.
- A szélsőbaloldali esetek száma alacsonyabb, 8133, és ebből 856 tettlegességre került sor.
A tendencia aggasztó, növekvő, a szélsőjobboldaliaknál 4 százalékkal, a szélsőbaloldali eseteknél összesen 40 százalékkal, és a tettlegességig fajuló bűntetteknél összesen 10 százalékkal
– hangsúlyozta. A tettlegesség ilyen esetekben azt jelenti, amikor testi sértésre kerül sor, vagy emberek testi épségét veszélyeztetik. Például idén januárban, ami már nincs benne az idézett 2025-ös statisztikában, történt a nagy terrortámadás a Vulkán-csoport által, amikor szabotázzsal áramkimaradásokat okoztak, és ennek következtében meghalt egy ember Berlinben január elején. De a tettlegesség konkrétan azt is jelenti, amikor az utcán megtámadnak valakit, felgyújtják, megverik, kirabolják, kifosztják, szóval ilyen dolgokra kell gondolni – magyarázta Bauer Bence.
De ez a szélsőjobboldali, szélsőbaloldali extremizmusnak csak az egyik része. Van egy másik része is az alkotmányvédelmi jelentésnek, ami legalább annyira aggasztó és legalább annyira veszélyes. Ez a külföldi államok által elkövetett szabotázs, kibertámadás, kémkedés.
Itt főleg Iránra, Oroszországra, Kínára kell gondolni, ezeket az országokat nevesíti is ez a jelentés. Úgy mondják, hogy Németországban tavaly 36 ezer kibertámadás történt,
de valószínűleg sokkal több, mert egy csomó mindenről nem is tudunk, és az esetek nagyjából fele mögött Oroszország állhat – hangsúlyozta, hozzátéve: itt állami struktúrák destabilizálásáról van szó, befolyást próbálnak gyakorolni a német közbeszédre, közviszonyokra, politikára.
A jelentés azt írja, hogy Moszkva úgynevezett feláldozható ügynököket toboroz kémkedés és szabotázsakciók végrehajtására.
Oroszország beépített embereket keres, akik végrehajtják ezeket a szabotázsakciókat, destabilizálják a struktúrákat, és utána ejtik őket,
azaz feláldozhatóvá teszik őket. Oroszországot már korábban is megvádoltak ilyen lépésekkel. Az interneten is különböző dezinformációk terjednek, olyan információkkal próbál a külföldi hírszerzés Németországban előrelépni, hogy destabilizálják a politikai viszonyokat. Arra is gondolnak, de ezt egyértelműen nem mondják ki, hogy
Oroszország megpróbál bizonyos politikai köröket is befolyásolni.
Itt mindig az AfD-t próbálják ebbe belemosni, ami nem teljesen állja meg teljesen a helyét – vélekedett a szakértő, aki szerint bizonyára vannak az AfD 60 ezer tagja között olyan emberek, akik esetleg kapcsolatokat építenek ki, vagy ápolnak külföldi hírszerzőkkel, „de azért általában nem lehet azt mondani egy párt összes tagjára, hogy ez tényleg így lenne”.
A harmadik jelenség, hogy
a marokkói, a pakisztáni vagy akár az iráni hírszerzés Németországban egyre nagyobb aktivitást fejt ki az ott élő ellenzékiek felderítésére.
Amikor egy csomó menekült vagy migráns érkezik ezekből az országokból, akkor vannak köztük olyanok is, akik nem szimpatizálnak az ottani rezsimmel, és ezekre is már szemet vetettek ezek a titkosszolgálatok – mondta Bauer Bence, aki szerint „úgy lehet megfogalmazni a német alkotmányvédelmi hivatal jelentését, hogy
mindenhol veszélyek leskelődnek, belülről is, de főleg kívülről”.
A felsorolt problémák Európán belül Németországot jobban érintik, mint a többi tagállamot. Ennek a fő oka az lehet, hogy Németországba nagyon sok migráns érkezett, és az ország nagy politikai frusztrációkon is átmegy. „Én azt tartom igazán aggasztónak, hogy nem csak a belföldön megjelent extremizmus terjed, hanem a külföldről odaimportált problémák kezelését is rendeznie kellene Németországnak” – fogalmazott a szakértő, aki szerint ha egy csomó migrációs háttér ember jelenik meg, akik nemcsak a kultúrájukat hozzák, hanem a saját hazájuk politikai konfliktusait is behozzák Németországba, akkor az egész ország a külföldi hírszerzők terepe lehet – mondta.
Bauer Bence szerint beszédes, hogy a belföldön tapasztalható extremizmus egyre inkább arra hivatkozás, abból táplálkozik, hogy „meg kell védeni a társadalmat a negatív, extremista erőktől”. A baloldali extremizmus úgy érvel, hogy a jobboldali, náci veszély ellen kell fellépni, míg a jobboldali extremizmus hasonlóan azzal érvel, hogy fel kell lépni az antifákból induló veszély ellen. Így
a társadalom egyre inkább extremizmusokba megy át. Látszik ez a választási eredményeken is, és összességében nagy kérdés a demokrácia stabilitása. Én úgy látom, hogy fokozódni fog ez a helyzet, és akár egy hideg polgárháború is kialakulhat”
– vélekedik Bauer Bence. A kérdésre, hogy mi lehet a rendezés útja-módja, van-e a német kormánynak valamiféle terve arra, hogy hogyan oldja meg ezeket a problémákat, azt mondta: vannak programok arra, hogy támogassák azokat az embereket, akik ki akarnak szállni, de ilyen dimenziókra a német kormányzat még nem készült fel. Minden évben bemutatják ezt a jelentést, minden évben lesújtó adatokat közölnek, egyre rosszabb számokat, vagyis a kormányzati intézkedések nem bizonyultak hatásosnak. Meg kell kicsit védenünk Alexander Dobrindt belügyminisztert, ő csak egy CSU-politikus, aki csupán egy éve van hivatalban, azaz nem tud varázsolni, de egy-két kisebb kormányzati intézkedés itt nem lesz itt elég, egy átfogó, komplex intézkedéscsomagra lenne szükség, amit még idén meg kellene hozni.
Ha a politikai közbeszédről van szó, én úgy látom, hogy inkább a jobboldali extremizmusról beszélnek Németországban, holott azért tetemes a baloldalból érkező extremizmus is, mint az Antifa, aminek a tevékenységét mi, magyarok is megtapasztaltuk, vagy akár a Vulkán-csoport által elkövetett 2026. január 3-i támadásra is lehet gondolni, de ezeket a társadalmak inkább bagatellizálják. Szerintem erre is kell ügyelni, hogy nem csak jobb oldalról van fenyegetés, hanem baloldalról is – hangsúlyozta.
A kérdésre, hogy mi az a néhány intézkedés, amit a német kormánynak meg kellene hoznia, a szakértő azt mondta:
a migrációs politika szigorítása mindenképpen ide tartozik, a külföldről érkező problémás esetek kiszűrése.
„Úgy gondolom, hogy a belföldön tapasztalható esetek bűntételeit jelentősen növelni kell. Szerintem a német büntetőjog, a büntető-végrehajtás, a büntetőeljárások lassúsága, liberális hozzáállása nem bír elrettenő erővel, hatásosabb, nagyobb bűntételeket kell kimondani, törvénybe iktatni. De ez Németországban nehéz, hisz egy fekete–vörös nagykoalíció van az országban, és a szociáldemokraták nem érdekeltek abban, hogy restriktív büntetőjogot alkalmazzanak. Ők úgy gondolják, hogy a baloldalról érkező gondolatok, akár az extremizmusba fajuló gondolatok is bizonyos mértékben megengedhetőek, és egyébként is a liberális büntetőpolitika hívei. Ez egy nagy politikai nehézséget okoz a jelenleg regnáló német kormánykoalíciónak” – vélekedik Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója az InfoRádióban.
A cikk alapjául szolgáló interjút Ignáth Márk készítette.