A testvérület Pascal Schreiber svájci, Michael Goldade amerikai, valamint Michel Poinsinet de Sivry és Marc Hanappier francia papot szentelte püspökké.
A négyórás, latin nyelvű szertartást az écone-i szeminárium területén, hívők ezreinek jelenlétében tartották meg.
A püspökszentelést Alfonso de Galarreta és Bernard Fellay vezette, akiket még Marcel Lefebvre érsek szentelt fel 1988-ban, szintén pápai engedély nélkül.
A testvérület a mise elején felolvasott nyilatkozatában azzal indokolta a döntést, hogy „szent kötelességének” tartja a püspökszentelések végrehajtását. A korábban felszentelt püspök közül már csak ketten élnek, ezért új püspökökre van szükség a papok felszenteléséhez és a bérmálásokhoz – tették hozzá.
A 77 országban működő katolikus társaság egyúttal jelezte, hogy a Vatikán által kilátásba helyezett egyházi büntetéseket érvénytelennek tekinti.
Marc-André Mabillard, a társaság sajtófőnöke úgy nyilatkozott: fájdalmasan érinti őket, hogy a pápa nem érti a valódi szándékaikat, de nem volt más választásuk, így nem változtattak eredeti terveiken.
XIV. Leó pápa a Szent X. Pius Társaság elöljárójának, Davide Pagliaraninak címzett keddi levelében arra figyelmeztette a közösséget, hogy a pápai engedély nélküli püspökszentelés „rendkívüli súlyú bűn”, amely árthat a híveknek. Pagliarani később levélben arra kérte a pápát, hogy várjon, mielőtt bármilyen egyházjogi büntetést szabna ki a közösségre.
A Vatikán előzetes állásfoglalása szerint a pápai felhatalmazás nélküli püspökszentelés skizmatikus cselekménynek minősül, és automatikus kiközösítést von maga után mind a négy új püspökre, valamint a szertartást vezető egyházi személyekre nézve. A Szentszék hivatalos nyilatkozata a következő napokban várható.
A svájci székhelyű Szent X. Pius Társaságot (SSPX), amelynek jelenleg becslések szerint 600 ezer követője van szerte a világban, Marcel Lefebvre francia érsek alapította 1970-ben. A 77 országban immár hat püspökkel, 751 pappal, 264 szeminaristával és csaknem 800 vallásgyakorlásra szolgáló épülettel rendelkező közösség
- elutasítja a II. vatikáni zsinat egyházra, vallásszabadságra, ökumenizmusra és a más vallásokkal való kapcsolatokra vonatkozó tanításait, és
- a modern liturgiák helyett a hagyományos latin nyelvű tridenti misét követi.
A testvérület és a Vatikán közötti konfliktus 1988-ban mélyült el, amikor Lefebvre a pápa engedélye nélkül négy püspököt szentelt fel. A Szentszék ezt egyházszakadáshoz vezető cselekménynek minősítette, és kiközösítette az érintetteket. XVI. Benedek pápa 2009-ben feloldotta a kiközösítéseket, Ferenc pápa pedig később bizonyos esetekben lehetővé tette, hogy a testvérület papjai házasságkötéseknél közreműködjenek, de a közösség és a Szentszék közötti viszony a mai napig nem rendeződött teljesen.