Az értesülések szerint Jens Rommel főügyész polgári energetikai infrastruktúra elleni támadással vádolja a férfit, ami a nemzetközi jog alapján háborús bűncselekményként is értékelhető, valamint robbanóanyagok felhasználásával végrehajtott robbantások elkövetésével és építmények megrongálásával.
A bűnüldöző szervek által lehallgatott, rokonokkal és ismerősökkel folytatott telefonbeszélgetések során a gyanúsított az Északi Áramlat gázvezetékek elleni szabotázsról beszélt, és ezzel – a főügyészség megítélése szerint – cáfolhatatlan bizonyítékokat szolgáltatott saját maga ellen. Ezenkívül a gázvezetékek felrobbantásában való részvételre utaló bizonyítékokat a gyanúsított mobiltelefonján is találtak.
Szerhij Kuznyecov ártatlannak vallotta magát.
A nyomozóhatóságok szerint Kuznyecov vezette azt a hét fős szabotőrcsoportot, amely az Andromeda nevű vitorlás segítségével 2022 szeptemberében robbanószerkezeteket helyezett el az orosz gázt Németországba szállító balti-tengeri gázvezetékeken, amelyek a robbantás következtében használhatatlanná váltak.
A férfit tavaly augusztus végén vették őrizetbe Olaszországban, ahol a családjával nyaralt, majd november végén kiadták Németországnak, ahol jelenleg is őrizetben van.
A nyomozás során a német bűnüldöző hatóságok szakemberei az említett jachton katonai robbanóanyagok nyomaira bukkantak. Összesen hét gyanúsítottat azonosítottak, egyikük azonban, aki egy katona, időközben elesett az ukrajnai háborúban. A gyanúsítottak nyomára egyebek között a lengyel határőrség ellenőrzési adatai alapján bukkantak. itt találtak információkat Kuznyecovról is.
A német szövetségi bíróság (BGH) tavaly decemberi határozata szerint Kuznyecov a robbantások elkövetésének idején "az ukrán fegyveres erők egyik különleges alakulatának tiszti ranggal, vagyis vezetői felelősséggel rendelkező tagja volt". A BGH szerint a tettet nagy valószínűséggel „egy idegen állam megbízásából”, titkosszolgálati művelet keretében követték el. Felelősként a határozat állami szerveket említ Kijevben.
Az ARD-n megjelent cikk a gázvezetékek elleni támadás értelmi szerzőjeként Roman Cservinszki egykori ukrán hírszerzőtisztet említi. Cservinszki tagadja ezt. Bennfentesek szerint a műveletet az akkori vezérkari főnök, Valerij Zaluzsnij hagyta jóvá, aki szintén tagadja ezt. Az egyelőre nem világos, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt előzetesen értesítette-e Zaluzsnij a műveletről. „Én vagyok az elnök, én adom ki a parancsokat” – hangoztatta egykor Zelenszkij hozzátéve, hogy „Ukrajna nem tett semmi ilyesmit, sosem cselekednék így”.
Ugyanakkor a szabotőrök az ukrajnai háború kitörését követően legitim katonai célpontot láttak a gázvezetékekben.
Szerhij Kuznyecov úgynevezett funkcionális mentességre hivatkozva kért védelmet a további büntetőeljárás alól. Ez a jogi képviselői által a fogva tartás ellen benyújtott panaszából tűnik ki. Azzal érveltek ugyanis, hogy a csővezetékek elleni támadás Oroszország elleni háborús cselekmény volt és védencük katonaként járt el, továbbá álláspontjuk szerint a nemzetközi jog szerint megengedett volt az Oroszország számára fontos infrastruktúra megsemmisítése. A BGH elutasította a panaszt.
Szerhij Kuznyecov ellen a per ősszel kezdődik a hamburgi tartományi főbíróságon.
A német hatóságok bíznak abban, hogy legalább még egy gyanúsított elleni pert is lefolytathatnak. A nyomozók szerint egy Volodimir Z. néven azonosított ukrán férfi búvárként vett részt az akcióban. A férfit tavaly szeptemberben fogták el Lengyelországban, ahol családjával élt. Egy varsói bíróság azonban megtagadta a férfi kiadatását. Az illetékes bíró azzal érvelt, hogy a gázvezetékek elleni támadás egy háború során elkövetett katonai akció volt, s kétségbe vonta Németország illetékességét is tekintettel arra, hogy a robbantásokat nemzetközi vizeken követték el.
(A nyitókép illusztráció.)