A nemzetközi sajtó birtokába jutott dokumentumok szerint Friedrich Merz német kancellár azt javasolja, hogy Ukrajna kapjon társult tagsági státuszt az unióban a teljes jogú csatlakozásig vezető folyamat idejére. Mint azt Gálik Zoltán külpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban kiemelte,
az európai jog ilyen kategóriát nem ismer, ez inkább egy politikai ötlet.
A javaslatnak az lenne a lényege, hogy Ukrajna közelebb kerülne az Európai Unió intézményeihez, részt vehetne az európai csúcsokon, a miniszteri üléseken megfigyelő lehetne, bár nem kapna szavazati jogot, nem lehetne hivatalos képviselete az intézményekben, de egyszersmind a döntéshozatalnak a közelébe kerülne, hiszen az informális vitákon esetleg részt vehetne. Hozzátette: maga a csatlakozás nagyon hosszú folyamat, emiatt ez inkább egy gesztus lenne Ukrajna számára, hiszen a tulajdonképpeni csatlakozás jogi lépéseit mindenképpen meg kellene tenni.
A tényleges csatlakozást nagyon konkrét feltételek teljesítéséhez kötik, melynek végére az adott tagállamnak teljesen át kell vennie az unió közösségi jogát, az úgynevezett acquis communautaire-t. Ha Ukrajna ide eljutna, akkor dönthetnének közösen az államok úgy, hogy megérett erre a tagságra, elfogadta a feltételeket. Ám ez, mint Gálik Zoltán emlékeztetett, nagyon hosszú folyamat, 35 fejezetből áll, 6 nagy, úgynevezett klaszterbe vagy csoportba vannak rendezve a különböző feltételek. Ukrajna már elnyerte a tagjelölti státuszt, megkezdte a csatlakozási szerződés alapján a folyamatot,
végzett az úgynevezett cleaning, vagyis jogátvilágítási folyamattal. Maguk a fejezetek azért továbbra sincsenek még nyitva, bár elő vannak készítve. Az, hogy ezeket a követelményeket teljesítse, hosszú évekbe telhet még.
A külpolitikai szakértő hozzátette: nagyon fontos, hogy Ukrajna speciális helyzetben van.
„Az Európai Unió 2015-től már elindította az országot a társult tagsági feltételek felé két nagyon fontos megállapodással. Az egyik a társulási megállapodás, aminek része volt egy úgynevezett mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás. Korábban ilyen típusú szerződést nem ajánlottak államoknak, és 2015-16-tól kezdve megindult a jogharmonizációja és a piaci integrációja is Ukrajnának, úgyhogy sokkal felkészültebb helyzetben van, mint mondjuk korábban akár a balti államok többsége, vagy még korábban, hogyha visszatekintünk a '90-es évekre, a kelet-európai államok voltak” – emlékeztetett Gálik Zoltán.
Ezzel a német kancellár által javasolt átmeneti helyzettel egyébként
Ukrajna nem kapna politikai reprezentációt, nem vehetne részt például szakpolitikai döntésekben, köztük a kül- és a biztonságpolitikában sem,
ahol nagyon sok igazodás már megtörtént. A pénzügyi és az intézményi integráció erősödne, de az „explicit biztonsági dimenzióját azért valamilyen módon tartalmazná ez” a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint, mert Friedrich Merz felvetette, hogy esetleg az Európai Uniónak a közös kül- és biztonságpolitikai részében az úgynevezett közös védelmi politikának még inkább integrált tagja lehetne Ukrajna.
„Ez a stratégiai döntés előkészítésben esetleg fokozott szerepet jelentene Ukrajnának, illetve fölvetette – ami jogilag nagyon megkérdőjelezhető –, hogy az Európai Unió közös védelempolitikai garanciarendszerébe is beemelné Ukrajnát. Ez azt jelenteni, hogy
nem a NATO-n keresztül, hanem az Európai Unión keresztül emelnék be, aminek ugyan a NATO-hoz képest meglehetősen puha a biztonságigarancia-rendszere, de mindenképpen figyelemre méltó, hogy ezen egy közös gondolkodás kezdődne el”
– értelmezte Gálik Zoltán a kiszivárgott információkat.
Kérdés lehet még az, hogy a közösségi forrásokhoz Ukrajna ebben a társult tagsági viszonyban hozzáférne-e. Ezzel kapcsolatban a külpolitikai szakértő kiemelte, hogy ez a kérdés szélesebb értelemben értelmezhető, hiszen 2017-ben Emmanuel Macronnak a javaslatára az Európai Uniónak a kibővítésére a nagyon szigorú, »mindent teljesítek és tag vagyok« módszer helyett helyett egy fokozatos rendszert vázoltak föl.
„Ez azt jelenti, hogy ha a jogállamiságban, az igazságszolgáltatásban, a korrupcióellenes reformokban, a közigazgatási reformokban előre megy egy ország – ez lehetne az első fázis –, akkor bizonyos források könnyebben jutnak el hozzá. Utána lehetne teljesíteni például a mezőgazdasággal kapcsolatos technikai, illetve egyéb feltételeket, és akkor megnyílhatnának más források. Úgyhogy ez a gondolkodásban továbbra is jelen van, de teljes jogú tagságot semmiképpen nem adnának Ukrajnának, tehát nem kaphatna hozzáférést az Európai Uniónak azokhoz a nagy alapjaihoz – kohéziós források, regionális forrás, vagy éppen a mezőgazdasági alap –, ami csak a teljes jogú tagoknak jár” – mondta.
Azt egyelőre nem tudni, mit szól Friedrich Merz javaslatához a többi nagy uniós tagállam, de mivel ez politikai alku lehetne, biztos, hogy egyeztetések szükségesek – tette hozzá Gálik Zoltán. Úgy látja,
az nem jó üzenet a többi várakozó ország számára, hogy valamiért Ukrajna speciálisabb feltételeket kap,
hiszen akkor ezt ki kellene terjeszteni a többi, jelenleg várakozó országra, vagy a tárgyalásokat folytató országokra, ezért hosszú út lesz, mire ebből bármiféle megállapodás születhet, és ha lesz is olyan, az is inkább csak egy politikai gesztus lesz, semmint egy konkrét jogi csomag.
Egyébként a kijevi vezetés is attól tart, hogy ezzel a gesztussal, a társult tagsággal benne is ragadhat ebben a státuszban. Mint a külpolitikai szakértő rámutatott, ez a helyzet kétarcú, hiszen Ukrajna egyrészt a különböző feltételek teljesítésében, a piaci integráció előkészítésében, és jogilag is sokkal felkészültebb, ugyanakkor egy háborúban álló, nagy ország, ami az Európai Unió belső szavazási viszonyait, a belső transzfereket, a közös költségvetés kérdését – gyakorlatilag minden nagyon fontos elemet – mélyen érinti.
Vagyis „egy közepes vagy nagy ország csatlakozásának az összes kínját magával hozza”, úgyhogy itt még amellett, hogy Ukrajnának a feltételeket teljesítenie kell, az Európai Unió belső folyamatait is föl kell készíteni a csatlakozásra, ami szintén hosszú évekig tartó folyamat lehet – zárta elemzését Gálik Zoltán külpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban.
A cikk Zsámboki Zsolt interjúja alapján készült.