Boris Postorius szociáldemokrata védelmi miniszter minderről előbb a Bundestag védelmi bizottságát tájékoztatta, majd a nyilvánosságot is.
„El kell fogadnunk, hogy a béke, a szabadság, a jólét és a tolerancia már nem adottságok, hanem meg kell védenünk azokat” – fogalmazott a miniszter.
Pistorius vázolta, miként kell reagálnia Németországnak a konkrét, mindenekelőtt a orosz fenyegetésekre az egyre bizonytalanabb globális helyzetben. Utalt arra, hogy a német hadseregnek nem csupán nagyobbá, de gyorsabban bevethetővé kell válnia.
A miniszter szerint
a Bundeswehrt Európa legerősebb hagyományos hadseregévé kell fejleszteni.
Ez utóbbit erősíti meg a célkitűzés, amely szerint 2035-re
- az aktív katonák száma 260 ezerre,
- a tartalékosoké pedig 200 ezerre emelkedne.
A katonai stratégia a fő hangsúlyt a Oroszország általi fenyegetések elhárítására helyezi.
A már előzetesen is kiszivárgott dokumentum szerint a Vlagyimir Putyin elnök vezette Oroszország újrafegyverkezéssel készül a NATO-val való konfrontációra, a katonai erő alkalmazását legitim eszköznek tekinti érdekeinek érvényesítésére. Célja a szövetségen belüli kohézió gyengítése, illetve az orosz befolyási övezet kiterjesztése Európában. Utal arra, hogy
Oroszország szándékosan „hibrid módszereket” is alkalmaz, azaz a kémtevékenység, a szabotázs és a dezinformációs kampány már nem minősíthető marginális tevékenységnek.
A minisztérium által kidolgozott koncepció ennek jegyében határozza meg a fegyveres erők jövőbeli szervezetét, felépítését és méretét, amit sajátos kifejezéssel „képességprofilnak” nevez.
A cél az, hogy a Bundeswehrt Európa legerősebb hagyományos hadseregévé fejlesszék. Ennek állomásaiként rövid távon növelni kell a védelmi, illetve az állóképességet, középtávon az általános képességeket. Hosszú távra pedig a fő cél a technológiai fölény elérése.
Pistorius szerint tanulni kívánnak Ukrajnától is, amely már élesben is megtapasztalta a harcokat.
A Bundeswehrtől ugyanakkor elvárják, hogy felgyorsítsa a legkorszerűbb hadviselési képességek, illetve innovációk alkalmazását.
Ennek kapcsán a stratégiai dokumentum kiemelte a nagy hatótávolságú precíziós fegyverek és a légvédelmi rendszerek fontosságát, és a legkorszerűbb technológiák, így a mesterséges intelligencia, a kvantumszámítás és a robotika fejlesztését, illetve alkalmazását.