Három hete tart az Irán elleni háború, amire a perzsa állam is reagál, Izrael mellett számos öböl menti arab államot is támad. Az Egyesült Államok védelmi minisztere csütörtökön a valaha Iránra mért legnagyobb csapást helyezte kilátásba, ugyanakkor Donald Trump amerikai elnök azt mondta: szárazföldi erőket nincs szándékában küldeni.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közben esti sajtótájékoztatóján méltatta a háború eredményeit, és kijelentette, hogy Irán már nem képes uránt dúsítani, ballisztikus rakétákat gyártani.
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora az InfoRádióban pénteken úgy vélekedett, sajnos a stratégiai kommunikáció nem helyettesíti a katonai műveleteket.
„Nagyon sok probléma van, akár az Egyesült Államok, akár Izrael részéről. A két állam között nincs feltétlenül összhang, nem beszélnek meg sok mindent – a céljaik sem ugyanazok –, ugyanakkor az, hogy körülbelül 50 ezer katonát, tengerészgyalogost vezényeltek a térségbe, az nem feltétlen arra utal, hogy a háború befejezéséről akarnak tárgyalni. Emellett újabb költséget igényelt az amerikai elnök az ügyre, ami azt jelenti, hogy folytatni akarják ezt a műveletet. Közben több ország tiltakozik, hogy a gázmezők elleni támadásoknak nem kellene folytatódniuk Katar és Szaúd-Arábia területén. A japánok is felszólaltak ebben a témában” – sorolta a szakértő.
Megjegyezte, a haifai olajfinomítót is megtámadták az irániak, amiből az látszik, hogy
Irán világosan elismerte: hagyományos eszközökkel nem képes ezt a katonai műveletet folytatni, és nem képes az Egyesült Államokat és Izraelt legyőzni, ezért átálltak „aszimmetrikus lépésekre”,
ami azt jelenti, hogy bárhol, bármikor támadhatnak különböző, jól megválasztott célpontokat. Már nagyon komoly, F35-ös amerikai – ötödik generációs – vadászgépet is lelőttek, ennek az ára 80-100 millió dollár.
„Veszítettek az amerikaiak 16 repülőgépet idáig, legalább 10 Reaper drónt, ami azért érzékeny veszteség nekik. Az amerikai bázisokat folyamatos támadások érik. Nehéz követni azt, hogy hol indítanak az irániak legközelebb a környéken támadást” – ecsetelte.
A szövetségi támogatás szerinte nem úgy működik, mint ahogy azt az amerikaiak elképzelték. Lehet látni a különböző, akár nyugat-európai vagy más államok reagálását. Nagyon nem számoltak azzal, hogy milyen következményei lesznek az olajobjektumok elleni támadásnak – és ezek a rajtaütésszerű támadások szinte naponta folytatódnak –, ahogy nem számoltak azzal sem, hogy „egy más kultúrával állnak szemben, az iráni kultúra, az iráni földrajzi adottságok, a demográfiai helyzet enyhén szólva más,
lebecsülték a Forradalmi Gárda elejét”
– vélekedett.
A szakértő szerint a vezetők elleni támadások nem rengették meg az iráni vezetést sem, a hadvezetés mozaikrendszerével pedig a nyugat nem tud mit kezdeni. Irán szétszórja az irányítást is, amihez a támadóknak alkalmazkodniuk kellene, de meglátása szerint a fegyvereket sem jól alkalmazza Izrael és az Egyesült Államok.
Ez a két ország közben abban sem ért egyet, hogy kellene-e szárazföldi erő; az 50 ezer odavezényelt katona ráadásul jellemzően tengerészgyalogos, miközben Izrael már erőltetné a szárazföldi bevetést azért, hogy Irán katonai képességeit végleg megsemmisítsék. Ez azonban óriási kockázatot hordoz magában és hatalmas veszteséggel is járna, amit Donald Trump jól lát, nem akar újabb Irakot vagy Afganisztánt, ahogy Vietnámot sem.
Összefoglalva:
- izraeli cél: Irán az ellenség, meg kell semmisíteni, teljes mértékben kikapcsolni azt a lehetőséget, hogy Izraelt bármilyen módon támadhassa, Izraelnek kárt okozhasson, és ezt hosszú időre szeretnék elérni;
- amerikai cél: szeretné meggyengíteni Iránt, de Washington tárgyalna is, nem feltétlenül szeretne háborúzni.
A háború a gyors befejezés ígéretével indult, de lassan egy hónap után is még mindig tart, mivel Irán rendelkezik támadóképességgel, egyre több rejtett dolog derül ki, eszközök kerülnek elő különböző helyeken, főleg a Forradalmi Gárdánál. Mint mondta, nagy hiba volt az amerikaiak részéről, hogy azt hitték, elég a Forradalmi Gárda központját megsemmisíteni, közben pedig az irániak az elmúlt években, évtizedekben a Forradalmi Gárdát erősítették, és az az egész iráni védelmi rendszer ilyen tevékenységek folytatására készült fel.
„Sok-sok gyakorlatot tartottak például a Hormuzi-szoros lezárására, elég ügyesek, ráadásul szelektív módon engedik át a hajókat, kínai járművek például könnyedén mehetnek át, sőt segítenek is az átjutásban. Több hajó esetében viszont támadást indítanak, illetve az infrastruktúrákat is bombázza a Forradalmi Gárda a környező országokban” – folytatta.
Már történnek iráni támadások egyszerű turistaparadicsomok, de sótalanító üzemek ellen is, ami már civilek elleni kegyetlenkedésnek számít. Irán a szakértő szerint mindezt úgy foghatja fel, hogy ezzel is „gyengíti a másik oldalt”.
Amerikának közben újabb ötlete támadt: 20 milliárd dollárért felfegyverzi a környező országokat,
várhatóan eszkalációt előidézve, tehát Kis-Benedek József szerint Donald Trump nem tartja a szavát a kéthetes háborúról, és „Irán sem szeretne félmunkát végezni”.
„Benne van a pakliban, hogy nem fogják ezt rövid időn belül befejezni, nyáron is folytathatják. Megvannak hozzá az eszközök, és mivel az irániak átálltak az aszimmetrikus módszerekre, minden megy tovább, az összes következményével együtt, beleértve a polgári létesítmények elleni támadásokat is” – egyértelműsítette a szakértő.
Gazdasági következmények – és Oroszország
A háborúnak egyre erősebb gazdasági következményei is vannak. Még tovább fokozódhat például az energiasokk, hiszen már nem regionális konfliktusról van szó, hanem inkább globálisról, mivel szinte egész világot érinti az olajprobléma. És hogyha a háború folytatódik – márpedig szerinte folytatni fogják –, akkor ez egyértelműen negatív hatással lesz az egész világra.
Azok után, hogy az Egyesült Államok részben feloldotta az orosz energiaembargót, még Oroszország is nyer a konfliktuson, a szakértő szerint rettenetesen örülnek is ennek, de közben úgy tűnik, „mintha nem lenne átgondolva ez az egész olajügylet, Amerikából pedig összevissza kommunikálnának”.
Közben pedig az is kiderült, hogy Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Japán is kész hozzájárulni a biztonságos hajózás helyreállításához a Hormuzi-szorosban, de támadás nélkül. Hogy ez mit jelent, arról Kis-Benedek József azt mondta, fegyverek nélkül hajóznának oda. Ezen a ponton tisztázta, hogy az Egyesült Államoknak erre az egész háborúzásra ENSZ-engedélye sincs, ráadásul Európa kereskedik Iránnal, így nincs érdekében sem fegyverrel belépni. Hogy területet felügyeljenek, figyeljenek, az szerinte elképzelhető, bár ezzel is vállalnak biztonsági kockázatot, noha nagyot nem is akarnak.
Megjegyezte még: nem állt ki az Egyesült Államok mögött az európai országok zöme, ami azzal jár, hogy
a NATO egysége csorbát szenved.
A terrorfenyegetettség szintje pedig növekedni fog a jövőben, szinte felszólítás sem kell a külföldi sejteknek támadások végrehajtására.
„Nagyon sok olyan ember van, aki úgy gondolkodik, hogy megtámadták a hazáját, ezért bosszút állnak. Ez benne van a vallásban is, és számolni kell azzal, hogy Európában terrortámadásokat fognak végrehajtani, elsősorban amerikai és izraeli érdekeltségek ellen” – jövendölte Kis-Benedek József, aki szerint a nyugati titkosszolgálatok is készülnek erre.