Vasárnap Párizsban Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter és Ho Li-feng kínai miniszterelnök-helyettes vezetésével zajlottak tárgyalások az amerikai elnök nagy hangsúlyú kínai látogatásának előkészítésére. Az egyeztetések középpontjában az amerikai vámok alakulása, a kínai ritkaföldfémek és mágnesek amerikai piacra jutása, az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozások, valamint a kínai mezőgazdasági import áll a hétvégi hírek szerint.
Aztán hétfőn Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke bejelentette, hogy az iráni háború miatt Washington körülbelül egy hónappal elhalasztaná a március 31.–április 2. közé tervezett kínai útját. Az elnök hétfőn a Fehér Házban újságírói kérdésre elmondta: még zajlanak az egyeztetések Pekinggel. Szeretett volna a megbeszélt időben odautazni, de az iráni háború miatt most inkább Washingtonban maradna.
Az elnöki hivatal szóvivője, Karoline Leavitt a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a kínai látogatás „nem került veszélybe”, de a halasztás nagyon valószínű, az új dátumot pedig hamarosan bejelentik.
Trump lépése jól mutatja, hogyan forgatta fel az iráni konfliktus az amerikai elnök külpolitikai programját, és hogyan bonyolította a háború az USA és Kína viszonyát a kereskedelmet és Tajvant illető kérdésekhez. Amerikában új vizsgálatokat indítottak a „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok” kivizsgálásával kapcsolatban, amelyek célja a kereskedelmi nyomás újjáépítése a világ országaira – köztük Kínára is –, miután az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a múlt hónapban hatályon kívül helyezte Trump globális vámtarifáit.
A Reuters által megkérdezett szakértők szerint Peking továbbra is meg akarja szervezni a csúcstalálkozót, de az amerikai-iráni konfliktus és a Legfelsőbb Bíróság vámpolitikáról szóló ítélete bonyolította a helyzetet.
Egy, a párizsi tárgyalásokat ismerő forrás a Reutersnek a vasárnapi egyeztetések után elmondta, hogy Kína nyitottságot mutatott az amerikai mezőgazdasági termékek, köztük a baromfi, a marhahús és a szóján kívüli növények esetleges további vásárlásaira. A két fél megvitatta a nagyrészt Kína által ellenőrzött ritkaföldfém-ásványok kérdését, valamint az országok közötti kereskedelem és befektetések fejlesztésére szolgáló új megközelítéseket is.
Az állami tulajdonú China Daily keddi vezércikkében „konstruktívnak” nevezte a tárgyalásokat, de figyelmeztette Trumpot, hogy Peking „nyitottságát nem szabad összetéveszteni a beleegyezéssel”.
„Az amerikai félnek tartózkodnia kell minden olyan további lépéstől, amely megzavarhatja vagy alááshatja a stabil kínai-amerikai gazdasági kapcsolatot. A bizonytalanságot keltő intézkedések – legyenek azok vámok, korlátozó intézkedések vagy egyoldalú vizsgálatok – pontosan ezt teszik” – olvasható a vezércikkben.
Az elemzők szerint a késedelem ellenére mindkét fél számára a legfontosabb a kapcsolatok egyensúlyban tartása és a sikeres látogatás előkészítésének folytatása. Az exportra támaszkodó kínai gazdaság számára a globális gazdaságban növekvő bizonytalanság kezelése a legfontosabb.
„Kína elsődleges prioritása továbbra is az Egyesült Államokkal való kapcsolatok viszonylag stabilan tartása, hogy a következő időszakban is az pozíciói erősítésére összpontosíthasson, felkészülve a hosszú távú stratégiai versenyre” – mondta Patricia Kim, a Brookings Institution külpolitikai munkatársa.