Nagyon magasak az új japán miniszterelnökkel szembeni belpolitikai várakozások, mert az 1990-es években kezdődött recesszióból Japán még mindig nem igazán lábalt ki. A gazdasági recesszió mindenkit érint, a jen gyengülése, az infláció – például 2025-ben a rizs ára megduplázódott, ami hatalmas jelentőségű, olyan, mintha nálunk a kenyér ára megduplázódna – mind nagyon erőteljes jel volt, amelyekre most megoldás várnak a japánok.
Takaicsi Szanae miniszterelnököt a külföldi sajtó a whirlwind – forgószél – jelzővel illeti, mert nagyon gyors, nagyon hatékonyan dolgozik. A győzelemmel már be is jelentette, hogy a nagy tervei között szerepel az élelmiszerekre jelenleg érvényes 8 százalékos áfa csökkentése, már nyártól egyfajta áfastopot rendelne el – mondta az InfoRádióban Hidasi Judit japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája, megjegyezve, hogy épp az ilyen nagy horderejű, jelentős költségvetési vonzatú ügyek rendezéséhez lesz jól használható a pártja által a választásokon megszerzett történelmi, kétharmados többség.
Fontos kérdés Hidasi Judit szerint a GDP és a japán államadósság kérdése, valamint az, hogy felgyorsítsák a védelmi költések mértékének növelését. Utóbbira vonatkozóan a jelenlegi terv az, hogy a GDP 2 százalékát elérő mértéket 2027-re kell teljesíteni, az új miniszterelnök célkitűzése viszont az, hogy ez már az idei évben megtörténjen.
„Az államadósság Japánban talán az egyik legmagasabb a világon, 240 százalék körül van, ami hihetetlen szám, azonban az államadósság struktúrája különbözik más országokétól.
Japán esetében az eladósodás többnyire belső: az ország a lakosság felé van eladósodva, akik különböző takarékbetéteket vesznek.
Ezért mondják azt elemzők, hogy ez közel se olyan veszélyes, mint egy külső eladósodás, de azért ezt a szerkezeti átrendezést is meg kell oldani” – mondta a szakember.
Nagyon fejlett technikával rendelkezik Japán, ám az emberek nem akarnak katonának állni – akik pedig igen, azok közül sokan nem felelnek meg a fizikai és pszichológiai feltételeknek –, ami megnehezíti az új kormány számára a hadseregfejlesztést. Ráadásul Japánban a második világháború óta nincs kötelező sorkatonai szolgálat, azaz felnőtt akár négy-öt nemzedék is úgy, hogy nincs katonai tapasztalata. Ezzel szemben van Tajvan, Dél-Korea, Kína, ahol viszont hihetetlen nagy tapasztalat van e téren, generációk nőttek föl azon, hogy a sorkatonai szolgálatban részt vettek, kiképzést kaptak – fogalmazott a védelmi kiadások növelésével kapcsolatban a japanológus.
A határozott, „bevállalós” stílusa és óriási teherbírása miatt Vasladyként is emlegetett japán vezető november eljén nagy port kavart kijelentést tett, miszerint ha Tajvant támadás érné, akkor Japán megtenné a megfelelő lépéseket. Ez egy nagyon erős kijelentés volt, közvetlenül ez még politikus szájából nem hangzott el és komoly aggodalmakat keltett, viszont Kínával és más ázsiai országgal ellentétben Donald Trump amerikai elnök egyáltalán nem reagált.
Viszont azután a választási hajrában egyértelműen kiállt a japán miniszterelök mellett, sőt, Takaicsi Szanaét meg is hívta az Egyesült Államokba még márciusra, ami azért lényeges, mert Donald Trump majd csak áprilisban fog Kínába látogatni. Az elemzők most azt találgatják, hogy ez a sorrendiség jelent-e prioritást vagy fontosságot – mondta Hidasi Judit.
Arra a kérdésre, hogy mennyire szorítja az idő a japán miniszterelnököt bármelyik fontos belpolitikai kérdés esetében, a japanológus kiemelte: rövid távon nem lehet megoldani, de igencsak sürgető a demográfiai kérdés megoldása, ugyanis
japán olyan demográfiai lejtmenetben van, mint talán egyetlen ország sem a világon.
Nagyon sok az idős ember és nagyon kevés gyermek születik. A születésszám évente most már csak 700 ezer körül van a 123 milliós országban, ami rendkívül alacsony. Ráadásul a helyzetet még olyan jelenségek is befolyásolják, mint a kínai horoszkóp.
„2026 az a tüzes ló éve a kínai horoszkóp szerint. Hatvan évenként van ilyen, utoljára 1966-ban volt tüzes ló éve. Ez azt jelenti, hogy a hiedelemvilág alapján azok a lányok, akik ilyen évben születtek, nehezen kapnak férjet. Miért? Mert az ilyen karakterű emberekben nagy a tűz, szilajok, vadak, akaratosak, öntörvényűek, és ettől sokan félnek, ez a hagyományos családi modellbe nem fér bele” – említette meg Hidasi Judit, aki szerint emiatt idén 10-20 százalékkal a szokásosnál is kevesebb gyerek születhet.
Ez persze azt is jelenti, hogy kevesebb Japánban a munkaerő, zsugorodik a gazdaság, csökken a fogyasztás, vagyis strukturális problémákat is okoz a születésszám csökkenése. Azonban a jelenlegi Takaicsi-programban a demográfiai helyzettel kapcsolatban sokkal kevésbé fogalmazódnak meg intézkedések, pedig Hidasi Judit szerint el kellene kerülni azt a kritikus határt, ami után már nem lehet megfordítani a folyamatot.