Aláhúzták: az 1997-es nyilatkozat is hozzájárult ahhoz, hogy a csehek és a németek jó szomszédok és aktív partnerek lettek a NATO-ban és az Európai Unióban.
„Bár továbbra is lehet eltérő a Benes-dekrétumok értékelése, a téma egyértelműen a múlt része” – szögezték le a társelnökök. Úgy vélik, hogy a Benes-dekrétumok most ismét feszültséget okoznak.
„Sajnálattal állapítjuk meg, hogy a feszültségkeltő témák közt újra megjelentek a régi viták” – írják a nyilatkozatban. Leszögezik, hogy a Benes-dekrétumok témája újra megzavarta a szlovák-magyar kapcsolatokat, és a választási kampány része lett Magyarországon.
A cseh-német megbékélés bizonyítja, hogy „a múltból fakadó problémáknak nem kell mindenképpen traumatizálniuk vagy megosztaniuk a társadalmakat” – állapítja meg Rudolf Jindrák és Jörg Nürnberger. A történelmet a két társelnök szerint ugyan nem lehet eltörölni, de a jövő tekintetében figyelmeztetésre jó.
A Cseh-Német Nyilatkozatot Václav Klaus volt cseh kormányfő és Helmut Kohl néhai német kancellár írta alá.
A Benes-dekrétumok azok a jogi normák, amelyeket 1940 és 1945 között adott ki Edvard Benes csehszlovák elnök. Közéjük tartoznak azok a dekrétumok is, amelyek alapján a második világháború után a csehszlovákiai németeket és magyarokat megfosztották állampolgárságuktól és elkobozták vagyonukat. Mintegy hárommillió németet és több tízezer magyart kitelepítettek az országból.
A Cseh-Német Nyilatkozatban a felek kölcsönösen bocsánatot kértek a másik félnek okozott sérelmekért, és kötelezték magukat arra, hogy tiszteletben tartják a másik ország jogrendjét.