Az előző évtized közepétől több ország, például Izrael, az Egyesült Államok, Törökország és Nagy-Britannia is fejleszt úgynevezett irányított energiájú fegyvereket. Kaiser Ferenc biztonság és védelempolitikai szakértő az InfoRádióban elmondta: ilyen az izraeli Iron Beam, az amerikai HELIOS rendszer, a török ALKA, illetve a brit DragonFire is.
Az ilyen típusú fegyvereket folyamatosan nagy energiával kell ellátni, ezért viszonylag nagy méretűek – különösen a kezdeti fejlesztések –, ami miatt az amerikai HELIOS és a brit DragonFire is eredetileg hadihajók védelmi rendszerének készült.
A DragonFire-t egy nagy brit konzorcium fejleszti – amelyben az Egyesült Királyság több nagyvállalata is benne van – nyíltan 2017 óta. Akkor már egy demonstrátort bemutattak, amivel éles tesztet hajtottak végre. A tervek szerint
2026-27-re szeretnék hadrendbe állítani a brit haditengerészet hadihajóin.
Ám tekintettel az orosz-ukrán háború tapasztalataira, valamint arra is, hogy jóval kisebb lett az évek fejlesztései során a korszerűbb eljárásoknak, technológiáknak köszönhetően, most már szó van arról, hogy a brit szárazföldi haderő számára is rendszeresítik légvédelmi és drónvédelmi feladatokra, illetve egyes tervek szerint már a következő generációs, fejlesztés alatt álló európai, hatodik generációs vadászgép fegyverzetébe is integrálnának valamilyen irányított lézerfegyvert – mondta Kaiser Ferenc.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint a legnagyobb kérdés az irányított lézerfegyvereknél a pontosság.
„Ha néhány pillanatig is, de mindenképpen rajta kell tartani ezt a nagy energiájú fényt a célponton ahhoz, hogy kellőképpen megolvassza a megsemmisüléshez. A kiszivárgott adatok szerint a britek már 2024-ben képesek voltak arra, hogy egy több mint egy kilométer távolban lévő, nagyjából 20 milliméteres ponton tudták tartani bőven elég ideig ahhoz, hogy megolvasszák. A hatótávolság a kérdés: ez egy úgynevezett látástávolságon belüli fegyver, hiszen a lézer specialitása, hogy nem hajlik. Tehát bármilyen lézerrendszer csak azokat a célpontokat látja, amelyek a horizont felett vannak, illetve amelyek látszanak, vagyis erős ködben például nem alkalmazható, mert az szétszórja vagy elnyeli a fénynyaláb egy részét.”
A tesztek szerint ezek az irányított lézerfegyverek különösen 4-5 kilométeres távolságon belül képesek arra, hogy az aknavető gránáttól – ez főleg az izraeliek számára fontos – a kisebb-nagyobb rakétákig, drónokig bármit megolvasszanak, vagy megrongáljanak eléggé ahhoz, hogy lezuhanjon – emelte ki Kaiser Ferenc.
„Óriási előnyük, hogy lövésenként csak 10-20 dollárba kerül a használatuk, ez tehát egy rendkívül költséghatékony fegyver. Ami, ha belegondolunk abba, hogy a legolcsóbb légvédelmi rakéták ára is közelíti a százezer dollárt, illetve a leghatékonyabbak akár milliós nagyságrendbe is kerülhetnek, ez egy rendkívül költséghatékony fegyver. Persze megvannak a maga korlátai, hiszen bizonyos légvédelmi rakéták hatótávja akár több száz kilométer is lehet, szemben a lézerfegyver 4-5 kilométerével” – tette hozzá.