Minden télen átalakulnak a japán északi részén található Zao-hegy lejtői. Az ország egyik legismertebb síterepét ijesztő rémek lepik el, mivel a vastag dérrel és hóval borított fenyőfák kísérteties alakokká, úgynevezett dzsüjókká vagy „hószörnyekké” változnak. Ezek a különös formák csak rendkívül ritka légköri körülmények között jönnek létre. Óránként több mint kilencven kilométeres, szibériai szél kell hozzá, ami túlhűtött vízcseppeket szállít, és a hőmérsékletnek is mínusz 6 fok közelébe kell süllyednie. A hideg pára kicsapódik a hegyoldalt borító jegenyefenyők tűleveleire és egyre hatalmasabb jégvirágokká áll össze. Különösen a fák szél felőli oldalán hízik meg a jégréteg, amire még hó is rakódik. Így alakulnak ki a rendkívül változatos formájú, toronymagas dzsüjó alakzatok.
„Mivel ilyen pontos meteorológiai és ökológiai feltételek nagyon kevés helyen állnak fenn, Zao hószörnyei szinte egyedülálló jelenségnek számítanak Észak-Japánban” - nyilatkozta a BBC-nek Fumitaka Janagiszava, a Jamagata Egyetem geokémiai tanára. Azt is elárulta, hogy a sajátos légköri jelenségek mellett a hószörnyek létrejöttéhez kell még valami: egy helyben termő, különleges fenyőfajta.
A hószörnyek a Zao-hegy legnagyobb téli látványosságát jelentik és évente több tízezer látogatót vonzanak a két prefektúra határán fekvő vidékre.
A legújabb kutatások azonban azt mutatják, hogy a szörnyek évről-évre karcsúbbakká válnak.
2025. augusztusában a Janagiszava professzor vezette kutatócsoport mérésekkel igazolta a helyiek által régóta megfigyelt jelenséget. A csapat az 1933 óta készült, azonos szögből felvett fényképeket elemezve hatfokozatú skálán mérte a figurák vastagságát. Az eredmények azt mutatták, hogy a dzsüjók mindinkább elvékonyodnak. „Az 1930-as években az 5-6 méter átmérőjű hószörny sem volt ritka” - mondja Janagiszava. „A háború utáni évtizedekben viszont már csak 2-3 méter szélesek voltak, míg 2019 óta legtöbb alig éri el a fél métert, és olyan is van, ami csak egy oszlophoz hasonlít.”
A professzor szerint ennek két oka van: a légkör felmelegedése és az erdők pusztulása. A jegenyefenyőket 2013-ban súlyos molyfertőzés érte, amely elpusztította a fák tűleveleit. Aztán két évvel később kéregbogarak rágták be magukat a legyengült fenyők törzsébe. A hivatalos kimutatások alapján 23 000 fa lett a kártevők áldozata, vagyis a teljes fenyőállomány körülbelül egyötöde pusztult el. A megritkult erdőkben, a kevesebb ág valamint levél miatt a hó és a jég sem talál elég felületet ahhoz, hogy hatalmas virágokat alkothasson.
Ugyanakkor a tudósok azt is kimutatták, hogy a közeli Jamagata városban az átlagos hőmérséklet decembertől márciusig körülbelül 2 °C-kal emelkedett az elmúlt 120 évben. Ennek viszont az lett a következménye, hogy a hószörnyek csak a hegyoldal magasabban fekvő erdeiben tudnak létrejönni, vagyis csökkent az a terület, ahol a dzsüjók kialakulhatnak.
„A klímaváltozás miatt lassan eltűnnek az egyedi tájak” - figyelmeztetett Akihiko Ito, a Tokiói Egyetem erdőkkel és az éghajlatváltozással foglalkozó ökológusa. Kutatások igazolják, hogy Japán felmelegedő éghajlata és egyre szélsőségesebb időjárása eddig is komoly károkat okozott a magas hegyvidék erdeiben. „A tavaszi és őszi évszakváltások károsíthatják a leveleket, és mind gyakoribbak a rovarfertőzések. Ezek a stresszhatások lassítják a fák növekedését és ritkítják az erdőket.” - közölte az ökológus. Majd azt is hozzá tette: „Amennyiben a klíma változás a jelenlegi ütemben folytatódik, a század végére előfordulhat, hogy lesznek olyan meleg telek, amikor már egyáltalán nem alakulnak ki a Zao-hegység erdeiben dzsüjók"
⚫️ Japonya’nın Yamagata şehrinde, Sibirya rüzgarları ve yoğun kar yağışının birleşimiyle oluşan muhteşem Juhyo görüntüleri; pic.twitter.com/hxAedeIyUw
— SİYAH SANCAK (@siyahsancakx) January 25, 2025
Sajnos a szakértő előjelzése nagyon is valós, mivel Japán alpesi övezeteiben a hőmérséklet az 1980-as évek óta a globális átlagnál gyorsabban emelkedik.
A dzsüjó azonban nem egyszerűen csak látványosság, hanem egy egész régió gazdaságának egyik pillére is. „A turisták megtöltik a szállodákat, éttermeket és ajándékboltokat. Ezzel munkát adnak és tisztes megélhetést biztosítanak az ittenieknek” - magyarázta a BBC riporterének Gendzsi Akiba, a Zao Onsen Turisztikai Egyesület igazgatóhelyettese. Mint mondta:
„Hatalmas csapás lenne a számunkra, ha eltűnne a dzsüjó.”
Ezért megmozdult az egész régió, hogy megmentsék a hószörnyeket. 2019. óta a helyi erdészeti hivatal több mint 190 csemetét ültetett át az alacsonyabb lejtőkről a hegytető közelébe. „Mivel ezeknek a fenyőknek 50-70 év kell ahhoz, hogy teljesen kifejlődjenek, az a legfontosabb, hogy a gondozásukat generációkon át fenntartsuk” - hangsúlyozta a Jamagata prefektúra természetvédelmi osztályának szakértője. Joko Honma ezért arra intett, hogy „nagy türelemre és folytonosságra van szükség.”
Exploring the incredible Snow Monsters (Juhyo) of Zao! ?? These bizarre, snow covered trees make for an unforgettable winter landscape and ski adventure. ⛷️ pic.twitter.com/T7BO7DxcjO
— ?????? (@Arden26165) November 26, 2025
A Zao-hegytől körülbelül 20 km-re északnyugatra, Murajama város Műszaki Középiskolájának erdészeti és környezetvédelmi szakos hallgatói is részt vesznek a hegyvidéki fenyvesek újratelepítésében. 2022 óta a diákok jegenyefenyőket ültetnek, és tanulmányozzák, hogyan lehet szaporítani ezt a fafajt.
Az egyik diák elmondta, hogy nem is olyan könnyű feladat ennek a különleges fenyőfajtának a nevelése. „Nagyon megkönnyebbültünk, amikor végre kihajtottak a zuhogó esőben elvetett magok. De annál nagyobb volt ez elkeseredésünk, mikor pár héttel később azt láttuk, hogy a mezei pockok szétrágták a frissen kibujt növényeket" - mesélte szomorúan Rin Oizumi. Az egyik osztálytársa, Kanon Taniai pedig azt elevenítette fel, mennyire szomorú látványt nyújtott a hegy tetejéhez közeledve a rengeteg kidőlt, elpusztult jegenyefenyő. Pedig mint mondta: "A dzsüjó a mi örökségünk fontos része. Hószörnyeknek hívják őket, mert semmi más nem hasonlít rájuk. Azt szeretném, ha a világ megismerné őket, és megértené, milyen különleges Japán természete.”