Egy immunhiányos beteg több mint 750 napon át folyamatos, akut koronavírus-fertőzéssel küzdött. A hosszú időszak során az egyén állandó légzőszervi problémákkal szembesült, ami tartós Covid-19-hez vezetett, és ötször igényelt kórházi kezelést – írja az Israel Hayom cikke nyomán a hirado.hu.
Az időtartam elsőre csak az immunhiányos egyénekre tűnhet relevánsnak, ám a krónikus fertőzések szélesebb hatással lehetnek a lakosságra is – állítják nemrég publikált tanulmányukban az amerikai kutatók.
William Hanage, a Harvard Egyetem epidemiológusa azt nyilatkozta: „A hosszú távú fertőzések lehetővé teszik a vírus számára, hogy új módszereket találjon a sejtek hatékonyabb megfertőzésére, és [ez a tanulmány] hozzájárul a bizonyítékokhoz, miszerint a fertőzésekből származó, könnyebben terjedő variánsok jelentek meg. Az ilyen esetek hatékony kezelése ezért prioritás mind az egyén, mind a közösség egészsége szempontjából.”
A betegtől 2021 márciusa és 2022 júliusa között gyűjtött minták genetikai vizsgálata kimutatta a vírus aktivitását a hosszú betegség után is.
A beteget előrehaladott HIV-1-fertőzéssel diagnosztizálták, és feltételezhetően 2020. május közepén fertőződött meg először SARS-CoV-2-vel. Akkor még nem részesült antiretrovirális kezelésben, és nem tudott hozzáférni a szükséges orvosi ellátáshoz, miközben légzőszervi problémákkal, fejfájással, testfájdalmakkal és fáradtsággal küzdött. A 41 éves beteg segítő T-sejt szintje mindössze 35 sejt/mikroliter vér volt, ami magyarázza, hogy a vírus ilyen hosszú ideig képes volt fennmaradni. Az egészséges tartomány 500-1500 sejt/mikroliter között van.
Érdekes ugyanakkor, hogy a vírus nem mutatott nagyfokú fertőzőképességet. Az átadás hiánya a tudósok szerint arra enged következtetni, hogy a kórokozónak egyetlen gazdaszervezethez való alkalmazkodása során csökkent a terjedőképessége.