A tálib rezsim 2021-es újbóli hatalomra kerülése óta megszűnt minden korábbi párbeszéd Németország és Afganisztán között. A korábbi Scholz-kormány már szigorította a közép-keleti országból érkező menekültek befogadását. Arra ugyanakkor egyfajta szociális kötelezettséget vállalt, hogy kivételt jelentenek azok a tálib rezsim elől Pakisztánba menekült afgánok, akik korábban az ottani, akkor még működő német hivatalokban vagy a Bundeswehr-egységeknél vállaltak munkát.
Ezúttal azoknak a Németországban tartózkodó afgánoknak a kitoloncolása került napirendre, akiket a hatóságok bűnözőknek, illetve a biztonságot fenyegető személynek nyilvánítottak.
A belügyminiszter már korábban is utalt arra, hogy közvetlen tárgyalásokat kezdeményez a tálibokkal a Afganisztánba történő deportálásokról. Alexander Dobrindt ezúttal azt a célkitűzést fogalmazta meg, hogy a kitoloncolásokat már ne csak charter gépekkel hajtsák végre.
„Az afgán állampolgárokat menetrend szerinti járattal kell hazaszállítani” – hangoztatta a belügyminiszter.
Korábban két különítményt Katar segítségével már visszatoloncoltak, az azonban nem ismert, hogy mi lett a sorsuk. 2024 őszén 28, 2025 nyarán pedig 81, súlyosnak minősített bűnöző volt kénytelen elhagyni Németországot.
A belügyminiszter most az újabb erőfeszítésekről egy lapinterjúban tájékoztatott. A Tagesspiegel értesülése szerint erről már „technikai” egyeztetések kezdődtek, de az újság nem részleteket nem közölt, források szerint ugyanakkor közvetítő is akadt, mégpedig Hamid Karzai korábbi államfő személyében.
„Rendszeres kitoloncolást akarunk” – idézte a lap a belügyminisztert. Karzai bevonása ennek megvalósulását célozza, sőt állítólag arról is szó van, hogy katari közvetítéssel német megbízottak utazzanak Kabulba egyeztetés céljából.
Karzai 2002 és 2004 között Afganisztán ideiglenes, majd 2014-ig megválasztott elnöke volt. Kapcsolata állítólag szoros a hatalom mai birtokosaival, és rendelkezik azzal a felhatalmazással, hogy tárgyaljon a német képviselőkkel. A Zöldek azonban már azt firtatják, hogy a német kormány milyen ellenszolgáltatást kínálhat a tálib vezetésnek azért, hogy visszafogadják a Németországból kiutasított afgánokat.
2024 végén mintegy 461 ezer afgán gyökerű ember élt Németországban, köztük csaknem 350 ezren olyanok, akik védelmet kértek.
A nyár folyamán a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal azt közölte, hogy közülük 11 500 afgánnak kell elhagynia az országot, azt azonban nem ismertette, hogy közülük mekkora a bűnözők, illetve a biztonságot veszélyeztetők száma.