Az Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár vezette korábbi kormány a tálib rezsim 2021-ben történt hatalomra kerülése nyomán csaknem 50 ezer üldözött személy befogadásra tett ígéretet. Közülük az elmúlt években több mint 30 ezren érkeztek az országba. Olyan emberekről volt szó, akiket a tálib rezsim üldözése fenyegetett, és korábban a Bundeswehr, illetve más ottani német szervek munkáját segítették.
Az eddigi utolsó repülőgép áprilisban landolt Berlin repülőterén. A katari légitársaság gépe azonban nem Kabulból, hanem Iszlámábádból érkezett. Fedélzetén olyan családok voltak, amelyek Afganisztánból menekülve a pakisztáni fővárosig jutottak.
Március elején ugyanakkor a kormányalakításra készülő konzervatívok táborában felzúdulást váltott ki, hogy ezt megelőzően afganisztáni menekülteket szállító repülőgépek landoltak a főváros repülőterén. A két gép Iszlámábádból érkezett Berlinbe, összesen mintegy 300 afgán menekülttel, akik jogerős vízummal rendelkeztek. Vízumukat a pakisztáni német nagykövetség intézte, míg németországi érkezésük után sorsukért a szociáldemokrata vezetésű belügyminisztérium volt felelős. A menekülteket előbb egy közép-németországi táborban helyezték el, majd szétosztották őket a tartományok között.
A német koalíciós megállapodás szerint az önkéntes befogadási programot a konzervatívok nyomására állították le, az akkori bejelentés szerint ideiglenesen. Ennek ellenére vált ismertté, hogy hétfő délután Iszlámábádból újabb gép érkezett Németországba, fedélzetén tíz családdal, csaknem ötven fővel. A gép kora délután landolt Hannoverben, ahonnan az ugyancsak alsó-szászországi friedlandi befogadóközpontba szállítják őket.
Az afganisztáni menekültek délutáni érkezését előzetesen nem jelentették be, és azt sem a konzervatívok, sem a szociáldemokraták egyelőre nem kommentálták.
Eközben Pakisztánban még mindig 2300 ember várja a kimenekítést. Helyzetük ugyanakkor nehéz, mert a pakisztáni kormány megkezdte visszatoloncolásukat Afganisztánba.
A Merz-kormány belügyminisztere, a koalícióban a kisebbik keresztény pártot, a CSU-t képviselő Alexander Dobrindt belügyminiszter ugyanakkor tabut döntött abban a tekintetben, hogy megkezdődött a Németországban veszélyesnek minősített afgán migránsok Afganisztánba történő visszatoloncolása. Korábban ugyanis mind az előző, mind a májusban hivatalba lépett koalíció azt hangsúlyozta, hogy a diktatórikus rezsim által irányított Szíriába és Afganisztánba nem toloncolnak vissza migránsokat. Az Aszad-rezsim tavaly decemberi bukása után ugyanakkor Damaszkusz lekerült a listáról, Kabult viszont ebben a tekintetben elsősorban a belügyminiszter „forszírozta”.