Ahogy emelkedik a tengervíz hőmérséklete Európa partjainál, a Vibrio baktériumok megjelenése is gyakoribbá válik – figyelmeztet az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC).
A Vibrio baktériumok természetes módon fordulnak elő olyan tengerparti területeken, ahol édes és sós víz keveredik. A klímaváltozás hatására egyre gyakoribbak az ilyen területek, hiszen a melegedő vizekben és alacsonyabb sótartalmú régiókban – például a Balti-tengerben – különösen kedvező feltételek alakulnak ki számukra – írja a Sokszínű Vidék.
Az ECDC adatai szerint a Balti-tenger mellett a Északi-tenger partjainál, illetve zárt öblökben, lagúnákban és folyótorkolatoknál is előfordulhatnak Vibrio fajok. A magas hőmérséklet kedvez a szaporodásuknak, ezért a nyári hőség idején kockázatosabb lehet a vízparti tartózkodás.
A Vibrio baktériumok egyik tagját a köznyelvben húsevő baktériumként is emlegetik, mivel a kórokozó a sebekbe jutva gyors szövetelhalást, súlyos gyulladást és vérmérgezést okozhat. Olykor a beteg életét csak amputációval lehet megmenteni.
A fertőzés gyakran a következő módokon történik:
- nyers vagy nem megfelelően hőkezelt tengeri herkentyűk fogyasztása (különösen osztriga),
- sebbel, vágással való érintkezés sós vagy brakkvízzel,
- fürdőzés vagy vízbe merülés nyílt seben keresztül.
A tünetek változatosak: emésztőrendszeri panaszok (hasmenés, hasi fájdalom, hányás, láz), fülgyulladás, bőrpír, duzzanat, illetve súlyos esetben akár vérmérgezés vagy nekrózissal járó lágyrészfertőzés is kialakulhat. A leginkább veszélyeztetettek közé tartoznak a legyengült immunrendszerűek, illetve azok, akik májbetegségben szenvednek.
Habár Európában még viszonylag ritka a Vibrio-fertőzés, az északi országokban – főként a Balti-tenger mentén – már növekvő esetszámot figyeltek meg. A 2018-as hőhullám során például 445 esetet jelentettek, ami több mint háromszorosa a 2014–2017 közötti évek éves átlagának (126 eset).
Az ECDC minden nyáron figyelemmel kíséri a Balti-tenger környezetének alakulását, és műholdas adatokkal frissülő térképen jelzi, hogy hol a legnagyobb a fertőzésveszély. Ezek az adatok a hatóságok és az utazók számára is elérhetők.