Ha Németország nem vonja vissza az ellenőrzést a közös határszakaszon, Lengyelország is meghosszabbítja a vasárnap éjfélkor hatályba lépett, egyelőre augusztus 5-ig érvényes intézkedést – jelentette ki Tomasz Siemoniak. A lengyel belügyminiszter elmondta: a határellenőrzés visszaállítása után „incidens nélkül zajlik minden, a forgalom egyelőre folyamatosan halad”. A határokon teljes készenlétben van 800 határőr, 300 rendőr, a katonai őrség 200 tisztviselője és a hadsereg területvédelmi egységeinek 500 tagja.
A lengyel kormány múlt héten döntött a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról a német és a litván határszakaszon. Donald Tusk kormányfő ezt a migráció féken tartásának szükségességével indokolta, utalva arra is, hogy Németország tavaly októberben vezette be az ellenőrzést a szomszédos országok határain.
Bauer Bence az InfoRádióban emlékeztetett, hogy a lengyel lépés már egy válasz a német intézkedésre. A Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója felidézte, hogy Németország a 4000 kilométeres határán három etapban vezette be az ellenőrzést. 2015 óta már ellenőrzik szúrópróbaszerűen az osztrák–német határt, 2023-tól a svájci, a cseh és a lengyel határt, 2024. szeptember 16-án pedig ezt kiterjesztették minden határszakaszra. Ez még nem jelent teljes ellenőrzést, hanem szúrópróbaszerűen állítanak meg főleg a kisteherautókat, és megnézik, hogy nem utaznak-e benne illegális migránsok.
A helyzeten azt változtatott, hogy Friedrich Merz májusi kormányra lépése óta a lengyel határon visszafordítanak mindenkit, aki menedékstátuszért folyamodik, erre reagált most Lengyelország. „Most pingpong játék van a határon” – mondta tömören a szakértő.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a válaszlépés okai a lengyel belpolitikában is keresendők, mert Donald Tusk elveszítette az államfőválasztást, és a társadalom is nyomás alatt tartja a lengyel kormányt, hogy tegye lehetővé a szabad határátkelést, mert több tízezren ingáznak naponta a határ mentén Németországba.
„Ha ez a pingpong játék megy ide-oda, minél több ország fogja bevezetni a határellenőrzéseket, és dominóeffektus fog életbe lépni. Ha a végén mindenki ellenőriz mindenkit, akkor a az Európai Unió Schengen-tagállamai rá fognak jönni, hogy okosabban teszik azt, ha egy valaki ellenőriz: aki a külső határnál van. És akkor megint helyre tud állni a Schengen-rendszer” – magyarázta Bauer Bence.
Ennek a megvalósításáról nagy vita van, hogy például ezt az ellenőrzést a külső országok egyedül végzik vagy az uniós határrendészeti szervezettel, a Frontexszel közösen. A finanszírozásban is nagy eltérések vannak, mert a lengyel külső határ ellenőrzését támogatja az Európai Bizottság pénzügyi eszközökkel, a magyar külső határ ellenőrzését viszont nem. Bauer Bence szerint a tagállamoknak kell közösen dűlőre jutniuk, mert a schengeni egyezmény felfüggesztése senkinek sem jó. „A lengyelek nyomás alá akarják helyezni a német kormányt, mert a lengyel belügyminiszter már belengette, hogy szívesen elengedik az ellenőrzéseket, ha Németország is cserébe visszavonja ezt az intézkedését” – mondta a szakértő.
Bauer Bence azt is felidézte, hogy Friedrich Merz kancellár hivatalba lépésének másnapján Lengyelországba látogatott, és Donald Tuskkal egyeztetett a határellenőrzésről, de nagy vita volt a két fél között, és máig mindenki saját nemzeti érdekét nézi ebben a kérdésben.
„Lengyelország kampányolt, és most is kampányüzemmódban van, míg Németország óriási restanciát próbál bepótolni, hisz 2015 óta érvényes volt Angela Merkel szóbeli utasítása, hogy mindenkit be kell engedni. Nagyon sok illegális migráns érkezett Németországba, és most az új kormány próbálja a határon feltartóztatni a menedékkérőket. Eddig két hónap alatt 300 menedékkérőt tudtak visszaküldeni, összesen 6200 embert állítottak meg a határokon. Magyarul van némi foganata az intézkedéseknek, de a nagy migrációs fordulatot nem látjuk” – mondta a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.