A menekültek hazaküldését már a Scholz-kormány is zászlajára tűzte, de a korábbi koalíció azt hangsúlyozta, hogy a Németországban tartózkodó menekültek csakis „biztonságos” országokba küldhetők vissza, azaz oda, amely garantálja a visszafogadásukat. Ebből a célból a korábbi külügy-, valamint a belügyminiszter több országban folytatott tárgyalásokat, az afganisztáni tálib rezsimmel, valamint az azóta megbukott szíriai Aszad-kormányzattal azonban eleve nem is próbálkoztak.
Az újdonsült konzervatív belügyminiszter, a Merz-kormányban a kisebbik keresztény pártot, a CSU-t képviselő Alexander Dobrindt ugyanakkor ebből a szempontból is úttörő volt, ugyanis kijelentette, hogy az eddig teljesen szalonképtelennek tartott tálib rezsim képviselőivel is tárgyalni akar. A miniszter erről a Focus című hetilapnak nyilatkozott, és az interjú nagy visszhangot keltett, mert leszögezte, hogy a 2021-ben hatalomra került radikális iszlám rezsimmel közvetlen tárgyalásokra törekszik az illegálisan Németországban tartózkodó afgánok hazaszállítása érdekében.
A sajtó értesülése szerint 2021 óta Afganisztánba csupán egyetlen deportálás történt. Kabullal semmifajta közvetlen tárgyalásra nem került sor. Pedig a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal a miniszter bejelentéséhez időzített jelentése szerint csaknem 11 500 afgán menekültnek kellene kötelező jelleggel elhagyni az országot, köztük 9600 olyan migránsnak, akiknek a múltban ideiglenesen felfüggesztették a kitoloncolását. Május 31-én egészen pontosan 11 423 olyan afgán állampolgár tartózkodott az országban, aki kötelezhető lenne a hazatérésre. Közülük 9602 úgynevezett megtűrt migráns, míg 1821 semmifajta toleranciára nem számíthatna. Az ország elhagyásának kötelezettsége azonban elvileg valamennyiük esetében továbbra is fennáll.
A belügyminiszter egyelőre nem reagált a hivatal vonatkozó adataira.
A Die Zeitnek nyilatkozott ugyanakkor a szociáldemokrata SPD belpolitikai szóvivője, aki a koalíciós megállapodásban foglaltakat idézve állást foglalt amellett, hogy Afganisztánba történő kitoloncolást újra lehetővé kellene tenni. A szóvivő szerint a koalíciós pártok között azonban jelenleg csak arról folynak megbeszélések, hogy a megvalósítást miként szervezzék meg, azaz miként kommunikáljanak az afganisztáni de facto terrorrezsimmel. Azt ugyanakkor a hetilap szerint már előre fontosnak nevezte, hogy ne hozzák nyilvánosságra az esetleges tárgyalások minden részletét.