Nyitókép: Legfőbb iráni vezető hivatala

Irán legfelsőbb vezetője kijelölhette lehetséges utódjait

Infostart
2025. június 23. 18:24
A halála esetére három lehetséges utódjelöltet nevezett meg a teheráni erők főparancsnoki tisztségét ellátó ajatollah. Ráadásul merénylettől tartva mostantól csak egy megbízható segédtiszten keresztül kommunikál parancsnokaival a síita állam vezetője.

Ali Hámenei iráni főpap kiválasztotta azokat, akiket arra az esetre jelölt ki, ha további katonai parancsnokok halnának meg az izraeli csapásokban, és egyben megnevezte saját lehetséges utódait is a legfőbb vallási vezető posztjára.

Ráadásul – merénylet veszélyétől – tartva mostantól egy megbízható segédtiszten keresztül kommunikál parancsnokaival Irán legfelsőbb vezetője. Egyben elrendelték az elektronikus kommunikáció felfüggesztését, hogy megnehezítsék tartózkodási helyének azonosítását – közölte három iráni tisztviselő, akik ismerik a vészhelyzetre vonatkozó terveket.

Az izraeli hírszerzés valószínleg már lokalizálta az ajatollah rejtekhelyét illetve annak közvetlen körzetét, egy Teherán-közeli nemzeti parkban.

Létezik olyan feltevés is, hogy a papi vezető kórházi ellátásra szorul, amit alátámaszt egy szombaton kiszivárgott videósorozat, amelyen felfegyverkezett ügynökök serege őrködik a teheráni Khatam al-Anbia kórházban. Az intézmény Irán egyik legjobban felszerelt, vezető egészségügyi központjának számít – számolt be az Euronews.

A The New York Times szerint egy bunkerbe zárkózva a legfelsőbb vezető három magas rangú hitszónokot is megnevezett utódjaként, ha megölik. A lehetséges nevek közül csak a fiát, Mojtaba Khameneit említették meg. Az 55 éves férfi elvileg nehezen lehet apja követője a legmagasabb poszton, mivel nincs ajatollahi rangja, és hittudományi ismereteit alacsonyra tartják, ami pedig az egyik döntő szempont a kiválasztásnál.

Ugyanakkor jelenleg Mojtaba számít az ország legbefolyásosabb politikai szereplője, messze a köztársasági elnök fölötti kapcsolatrendszerrel a mérsékeltek, a reformisták és a radikálisok között. Apja 1989-ben történt hatalomátvétele óta minden politikai döntésnek a közelében volt, és érvényesítette befolyását az elnökjelöltek kiválasztásában is. Erősen feltételezhető, hogy a következő főpap kiválasztásakor nem a hitbéli jártasság, hanem a politikai és katonai pozíció lesz az erősebb szempont.

Eellene szól azonban, hogy a papi vezetés ellenzi a dinasztikus utódlást, és maga Khamenei is azt nyilatkozta tavaly, hogy nem a fia fogja követni a pozícióban.

Iránnak jelenleg körülbelül 29-30 ajatollahi rangot viselő papja van, de a főajatollahi címet mindössze 10 személy tudhatja magáénak, így például Hossein Vahid Khorasani, Mohammad Taqi al-Modarresi (aki jórészt Irakhoz köthető) vagy Sadegh Amoli Larijani korábbi igazságügyi vezető.

Az utódlás régóta kényes téma, amelyet a pletykákon túl ritkán vitatnak meg nyilvánosan. A legfelsőbb vezető rendkívüli hatalommal rendelkezik: ő az iráni fegyveres erők főparancsnoka, valamint az igazságszolgáltatás, a törvényhozás és a végrehajtó hatalom feje. Emellett ő a Vali Faqih, azaz a síita hit legmagasabb rangú őrzője, ami különleges spirituális hatalommal ruházza fel.

Félelem az izraeli beszivárgástól

A háború kezdete óta Hámenei ajatollah két rögzített videó-üzenetet intézett a nyilvánossághoz, amelyekben megfogadta, hogy nem adja meg magát. Rendes esetben Hámenei egy biztonságos teheráni létesítményben, a „beit rahbari”-ban – vagyis a vezető házában – él és dolgozik, és ritkán hagyja el a helyiséget. A magas rangú tisztviselők, katonai parancsnokok és a külföldi vendégek ezen a helyen látogatják meg.

A bunkerbe való visszavonulás jól mutatja, milyen erősen sújtja Teheránt az Izraellel vívott háború. Az izraeli beszivárgástól való félelem Irán biztonsági és hírszerző apparátusának legfelsőbb soraiban is megrendítette a hatalmi struktúrát, és magát az ajatollahot is.