A nehezebbnél nehezebb feladatok valósággal sorjáznak a keresztény pártok kancellárjelöltje előtt. A migrációs válság enyhítése, a két éve recesszió sújtotta gazdaság talpra állítása, valamint a külpolitika rendkívül nehéz kihívásai súlyos erőpróbát jelentenek Friedrich Merz számára, aki húsvétig cselekvőképes kormányt kíván alakítani.
Mindezek fényében gyakorlatilag eltörpül a választójog reformja, amivel Friedrich Merz elemzők szerint hosszabb távú regnálását kívánja elősegíteni. A célkitűzés valójában súlytalannak tűnik az említett feladatokhoz viszonyítva, ennek ellenére a kancellárjelölt a választási győzelem eufóriájában ténylegesen utalt már erre. Nem másról van ugyanis szó, mint a reform reformjától, azaz a 2023 tavaszán életbe lépett és a vasárnapi választásokon első ízben alkalmazott új választójogi törvény újraszabásáról. A reform a korábbi, Olaf Scholz kancellár vezette hárompárti koalíció "terméke", amelynek nyomán 736-ról 630 csökkent a Buindestag létszáma, ugyanakkor nem változott a leadott szavazatok kettős rendszere, amely egyrészt a közvetlen jelölteket, másrészt a pártok listás esélyeit foglalja magában. A közvetlen jelöltek parlamenti bejutási esélye ugyanakkor eltörpült a listán szerzett esélyek mögött. Ez az úgynevezett Zewite Stimme továbbra is meghatározó maradt a Bundestag mandátumainak elosztása szempontjából.
Egybehangzó értesülések szerint Friedrich Merz és a kisebbik keresztény párt, a CSU elnöke, Markus Söder ezen kíván változtatni. A konzervatívok a szavazatok több mint 28 százalékával megnyerték ugyan a választásokat, mandátumai számát azonban a 2021 szeptemberében tartott legutóbbi szavazáshoz viszonyítva leginkább a radikális jobboldali ellenzéki AfD párt növelte.
A rendszer Merz és tábora szerint a választási győzelem ellenére leginkább a konzervatívokat sújtotta, és több választókerületi győztesük a győzelem ellenére parlamenti mandátum nélkül maradt. Ezért a leendő kancellár eltökélt szándéka, hogy módosítsa az új választási törvényt, és így a "jelenlegi igazságtalanságokat" orvosolná.
A politikus arra utalt, hogy az országos győzelem ellenére a CDU, illetve a CSU sok mandátumot veszített. Összesen 23 olyan jelölt volt, aki az adott körzet megnyerése ellenére lemaradt a Bundestagba jutásról, és a 23 politikus közül 15 CDU-s és 3 CSU-s jelölt volt. Hasonló okokból négy AfD-s és egy szociáldemokrata politikus a választókerületi siker ellenére a parlamenten kívül maradt.