Volodimir Zelenszkij hajlana a tűzszüneti megállapodásra, ha a Kijev által ellenőrzött területek a NATO védelme alá kerülnének, illetve Ukrajna nem megszállt része csatlakozhatna a szervezethez. Az ukrán elnök arról is beszélt, hogy Ukrajna diplomáciai úton törekszik az Oroszországgal vívott háború mielőbbi befejezésére és megszállt területei visszaszerzésére, de ezekre a lépésekre csak akkor kerülhet sor, ha az ország NATO-tagsága biztossá válik. Szerinte a háború „bonyolult időszakba” lépett, és elismerte, hogy diplomáciai úton történő lezárására azért volna szükség, mert az ukrán hadseregnek nincs elég ereje visszafoglalni az ország egyes megszállt részeit, köztük az Oroszország által 2014-ben annektált Krím-félszigetet.
"Nyilván ez egy üzenet már Donald Trump, az új amerikai adminisztráció irányába, hogy Ukrajna hajlandó lenne leülni tárgyalni" – értékelte a nyilatkozatot az InfoRádióban Bendarzsevszkij Antont. A posztszovjet térség szakértője szerint ha január 20-án beiktatják az új elnököt, akkor az elsődleges feladata lesz, hogy véget vessen az orosz–ukrán háborúnak, és ebben indult meg a helyezkedés: az ukránok most jelzik, hogy ők hajlandók lennének rá, ha a nemzetközi közösség katonai-védelmi garanciákat vállalna értük.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója úgy véli, Ukrajna szempontjából a legfontosabb kérdés nem is az, hogy milyen területekkel távozhat a háború végén, hanem az, hogy mi ad garanciát arra, hogy Oroszország nem fogja újra megtámadni egy esetleges fegyverszünet után. Az óvatosság szerinte nem is alaptalan, mert volt már erre példa, hiszen az invázió a Krím megszállása után kötött minszki megállapodás ellenére indult meg 2022 februárjában. "Az ukránok azzal érvelnek, ha fegyverszünetet kötnek, akkor igazából ez csak egy lehetőség Oroszország számára, hogy a következő években erőt gyűjtsön, aztán újra nekimenjen Ukrajnának, és ezúttal befejezze azt, amit elkezdett" – tette hozzá Bendarzsevszkij Anton.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az ukrán elnök nyilatkozata új fejlemény, hiszen korábban Volodimir Zelenszkij és Ukrajna mereven elzárkózott a tárgyalásoktól Oroszországgal, sőt 2022 őszén még rendeletbe is foglalták, hogy nem hajlandók tárgyalni a jelenlegi orosz vezetéssel, Vlagyimir Putyinnal tárgyalóasztalhoz ülni. Most az új koncepció lényege a védelmi garancia, és ha a NATO kiterjeszti a védőernyőjét az ukrán kontroll alatt lévő területekre, akkor Ukrajna hajlandó lenne tárgyalni.
Volodimir Zelenszkij azt is mondta, hogy a többi, megszállt területet diplomáciai úton szerezne majd vissza Ukrajna, ennek a térség szakértője szerint az a magyarázata, hogy
az ukrán vezetés is felismerte, hogy katonai úton nem tudja visszaszerezni az elvesztett területeket.
Felidézte azt is, hogy erre is volt már több koncepció, hiszen az elején az Ukrajna nemzetközileg elismert határainak visszaállítása volt a cél, beleértve a Krím-félszigetet, valamint a donyecki, luhanszki területeket, majd ez arra módosult, hogy legalább a 2022 után elveszített területeket kell visszaszerezni. Ennek érdekében indult nyugati katonai segítséggel az ukrán ellentámadás 2023 nyarán, de ez is sikertelen maradt.
"Azóta orosz oldalon van a kezdeményezés, az ukránok fokozatosan veszítenek területeket, és ez a nyilatkozat annak az elismerése, hogy katonai úton Ukrajna nem képes most megoldani a helyzetet és visszaszerezni a területeit" – összegzett Bendarzsevszkij Anton, de azt hozzátette, hogy az ukrán álláspont szerint csak a konfliktus befagyasztásáról lehet szó, nem pedig egy végleges rendezésről, mert Ukrajna továbbra sem fogja elismerni a területeinek a tényleges elvesztését. A mostani szándék csak arra vonatkozik, hogy üljenek le tárgyalni, és a többi majd az idő megoldja, ha más orosz vezetés lesz, akkor sok minden változhat, ha Oroszország egyszer ki akar törni a nemzetközi izolációból.
Az ukrán elnök a hét végén leváltotta a hadsereg szárazföldi erőinek parancsnokát. Bendarzsevszkij Anton úgy véli, a lépést az indokolja, hogy az ukrán fegyveres erők nem állnak jól a keleti fronton, fokozatos visszaszorulásban vannak, több ukrán védelmi vonalat sikerült az oroszoknak áttörniük az elmúlt időszakban. A szakértő azonban arra figyelmeztetett, hogy ez nem érint jelentős területeket, mert másfél évvel ezelőtt az oroszok 57 százalékát birtokolták a donyecki területeknek, és ez mostanra 65 százalékra növekedett, de "még közel sem állnak ott, hogy Donyeck egészét be tudják kebelezni".