"A redzikowói bázis a NATO Európában lévő rakétavédelmi rendszerének a része. További elemei vannak Romániában, Csehországban, Törökországban és Spanyolország partjainál, ahol már hajóra telepített rendszerről van szó" – magyarázta a szakértő. Mint mondta, a rendszert már húsz éve kezdték el kiépíteni, és még Barack Obama elnöksége idején született megállapodás arról, hogy az Egyesült Államok bizonyos elemeit Lengyelországba viszi.
"Aztán 2009-ben a NATO vállalta, hogy a közel-keleti, elsősorban Iránból érkező rakétafenyegetésekre válaszul, kiépít egy ilyen korlátozott kapacitású védelmi bázist Északkelet-Lengyelországban. Az Aegis Ashore rendszer radarjait Törökországban helyezték el, Csehországban van a vezérlőközpont, és Lengyelországban – a most átadott, de egyébként már 2023-ban működőképes bázison – települnek az elfogó rakéták" – ismertette Csiki Varga Tamás.
"A bázist hivatalosan a Közel-Keletről érkező rakéták elleni védelemre hozta a létre a NATO" – szögezte le a biztonságpolitikai szakértő, Moszkvából nézve viszont úgy látják: ezzel az orosz elrettentő erőt akarják korlátozni. A valóság azonban Csiki Varga Tamás szerint az, hogy a lengyelországi bázisról indított rakéták nem érnék utol azokat, amelyeket esetleg az oroszok az USA felé lőnének ki. Az orosz bázisok elhelyezkedése miatt ugyanis olyan előnnyel indulnának, amit nem tudnának ledolgozni Lengyelországból fellőtt elhárító rakéták. "Ráadásul Redzikowóban olyan kevés rakétát helyeztek el, ami alkalmatlan lenne egy tömeges orosz csapás kivédésére" – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
"Ennek ellenére az oroszok ragaszkodnak ahhoz, hogy a bázis korlátozza az ő elrettentő képességüket. De még ennél is jobban aggódnak Moszkvában amiatt, hogy a kilövő állásokból Tomahawk cirkálórakétákat is lehetne indítani, amelyek viszont egyértelműen támadó fegyverek" – mondta Csiki Varga Tamás, majd azzal folytatta: "Ahhoz, hogy innen csapásmérő rakétákat lehessen indítani még szoftveres átalakítás is kellene. A jelenlegi konfigurációban ez a bázis nem alkalmas támadásra. A csapásméréshez szükséges szoftveres átalakítás végrehajtásához szükséges politikai szándékot sem a NATO, sem az Egyesült Államok, sem Lengyelország nem mutatott eddig, és nem is ez a cél."