Szijjártó Péter a Visegrad 4 Business Conference elnevezésű budapesti rendezvényen kiemelte: a magyar külpolitikai stratégiának a visegrádi együttműködés igen fontos eleme, az ráadásul valódi sikertörténet, amely Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia helyzetét is javította Európában. Kifejtette, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, és hozzátette, hogy Közép-Európa jól emlékszik arra, hogy mennyit lehet veszíteni a világ blokkosodásán.
"Közép-Európában mindannyian megtapasztaltuk, hogy mit jelent az elnyomás Kelet felől, és mit jelent az, hogy elfelejtett minket a Nyugat" - fogalmazott a tárcavezető a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint. Úgy véli, a négy ország az átmenet éveiben is támogatta egymást, és idén együtt ünnepelhetik az európai uniós csatlakozás huszadik évfordulóját. "Igazából visszatértünk oda, ahova mindig tartoztunk" - jegyezte meg a miniszter.
"Büszkék vagyunk arra, hogy a visegrádi államok ilyen gyorsan és látványosan fejlődtek. Lényegében a közép-európai térség az európai gazdaság motorjává vált"
- mondta Szijjártó Péter, aki szerint sokkal jobb olyan világban élni, amelynek a szabad együttműködés és a szabad kereskedelem az alapja, mint a korábbiban, amelyet mesterséges tömbökre osztottak fel. A tárcavezető ezért sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az EU-ban egyre gyakoribbak a keleti és a nyugati gazdaság szétválasztását célzó hangok és kezdeményezések. Úgy vélekedett, hogy elhibázott politikáról van szó, ugyanis az elszigetelődés súlyos károkat okozhatna a kontinens gazdaságának, márpedig az amúgy sincs jó állapotban.
Szijjártó Péter sérelmezte, hogy mára felszámolták a gazdasági növekedés korábbi modelljét, amelyik a fejlett nyugati technológiák és a keleti energiahordozók kombinációjára épült, és annak helyét nem is vette át semmi. Problémásnak nevezte, hogy ennek nyomán Európában ma a cégek kétszer-háromszor többet fizetnek az elektromos áramért és háromszor-négyszer többet a földgázért, mint amerikai versenytársaik. Hangsúlyozta: Magyarország a blokkosodás helyett a konnektivitás pártján áll, ezért
a magyar kormány meghirdette a gazdasági semlegesség stratégiáját, amelynek az ideologikus megközelítés helyett a fizikai valóság az alapja.
A külügyminiszter arról is beszélt, hogy Magyarország a keleti és a nyugati beruházók fontos találkozási pontjává vált, amivel a világ azon három országa között van, ahol mára mindhárom német prémium autómárka gyárral rendelkezik, és eközben a tíz legnagyobb keleti elektromosakkumulátor-gyártó közül öt is a letelepedésről döntött. "Magyarországon ragaszkodunk ahhoz, hogy a fizikai valóságot nem szabad ideologizálni. Éppen ezért fontos, hogy a jól működő energetikai együttműködést fenntartsuk a Kelettel is, hiszen ez biztosíthatja a gazdaságunk jövőbeni versenyképességét" - figyelmeztetett.
"Csak akkor kell és lehet változtatni az energiaforrásokon, ha egy jobb ajánlatot kapunk. Egyelőre jobb ajánlatot nem kaptunk. A politikai nyilatkozatokkal nagyon nehéz fűteni a télen, ehhez földgáz és kőolaj kell" - tette hozzá Szijjártó Péter, aki kiemelte, hogy Szlovákia immár Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere, ami hűen tükrözi "a két kormány pragmatikus nézőpontját és gyakorlatias megközelítését". Új rekordot döntött a kétoldalú kereskedelmi forgalom, amelynek értéke tavaly meghaladta a 15 milliárd eurót - tudatta.
A közelményben azt írják, Lengyelország hazánk harmadik legfőbb kereskedelmi partnere, Csehország pedig a hatodik helyen áll. Jelenleg 180 lengyel, 476 cseh és 975 szlovák vállalat működik Magyarországon, összesen nagyjából 30 ezer embernek adva munkát. "Épp ezért a gazdasági együttműködés javítása mellett teszem le a voksomat (...) A Szlovák Exportőrök Tanácsával együttműködve újabb csúcsok megdöntését célozzuk meg, ami a két ország közötti, illetve a többi V4-országgal folytatott kereskedelmet illeti" - összegzett Szijjártó Péter.
(A nyitóképen: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadja hivatalában Juraj Blanár szlovák külügyminisztert 2024. november 14-én.)