Csicsmann László: súlyos áron állította helyre Izrael az elrettentő erejébe vetett bizalmat

Csicsmann László szerint az egy éve történt merényletet követően Izrael beavatkozása valamelyest helyreállította azt az elrettentő erejét, illetve az izraeli titkosszolgálatba vetett bizalmat, amelyet tavaly október 7-én elveszített. Ugyanakkor ennek ára volt: jelentős civil áldozatokkal járt, és eszkalálta a konfliktust a térségben, mert most kiterjed Iránra, Irakra, Szíriára, Gázára, Libanonra és Iránra is.

"Egy éve nem gondoltunk, hogy most azt fogjuk »várni«, hogy Izrael milyen közvetlen csapást mér Irán területére. Ugyanakkor Gázában Izrael csak részben érte el a céljait. A Hamászt nem sikerült teljes egészében felszámolni, habár az infrastruktúráját sikerült meggyengíteni. A szervezet új vezetője, aki az október 7-i merényletet is kitervelte, ma is életben van, Jahja esz-Szinvárnak hívják. Emellett a még életben lévő túszokat nem sikerül lassan egy éve kiszabadítani" – mutatott rá a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Emlékeztetett arra is, hogy volt egy részleges tűzszünet tavaly novemberben, de azóta a helyzet megoldatlan, ráadásul az izraeli társadalom is megosztott az eredményeket illetően. Mindazonáltal úgy véli, Izrael hadművelete nem eredménytelen, hiszen jóval biztonságosabb ma Dél-Izraelben élni, mint korábban.

Az elmúlt egy év történéseinek azonban komoly belpolitikai hatása van. Ma megemlékezések zajlanak, ugyanakkor az elmúlt hetekben komoly tüntetések voltak a Netanjahu-kormányzattal szemben, mégis tavaly október 7. óta a Netanjahu-kabinet támogatottsága növekedett.

"Ha egy éve tartottak volna választást, biztos elveszítette volna, ma pedig valószínűsíthetően megnyerné"

– mondta a szakértő. Az izraeli lakosság támogatja például a libanoni akciókat, ha ezek mérhető eredményre vezetnek, azaz elérik azt, hogy az észak-izraeli lakosság békében és biztonságban visszaköltözhessen a lakóhelyére. Egyelőre nem ez a helyzet, hiszen az éjszaka is érkeztek rakéták az izraeli Haifa városára.

Kevesebbet hallani most a Gázai övezetről, amelyet Izrael megszállás alatt tart. A Hamász továbbra is létezik, ugyanakkor a legfőbb probléma az, hogy sem a Hamász, sem Izrael nem tud rendet tartani.

"Ha segélyszállítmányok jutnak be a Gázai övezetbe, azt nem egyszer ellopják hirtelen összeállt bandák, tehát az abszolút rend hiánya jellemzi politikailag a Gázai övezetet. És ez tovább ront azon a humanitárius helyzeten, amelyet szinte elképzelni sem tudunk. A lakosság 2,3 millió fő körül van, de több mint a felük elhagyta az otthonát. Az ingatlanok nagy része megsemmisült, az emberek éheznek, nincs ivóvíz, áram, zárva vannak a kórházak – ez a mindennapi valóság, és úgy tűnik, nem lesz enyhülés az elkövetkezendő hónapokban" – vázolta Csicsmann László.

Az elmúlt egy évben rendre jöttek hírek esetleges fegyverszünetről, tárgyalásokról, további túszok elengedéséről, érdemi lépés viszont nemigen történt a békés rendezés irányába. A szakértő elmondása szerint bár most is zajlanak tárgyalások, illetve üzengetések a médián keresztül, de nagyon merevek az álláspontok. A Hamász egyik alapfeltétele az, hogy Izrael hagyja el a Gázai övezet területét, és ilyen értelemben álljon helyre az övezet szuverenitása. Ebbe pedig Izrael nem hajlandó belemenni, főleg nem úgy, hogy Hamász-vezetés van a Gázai övezet élén, amely esetleg megismételheti az október 7-i merényletet. Izraelben a napokban egy olyan ötlet került nyilvánosságra, hogy ha a Hamász felső vezetése egy másik ország területére menne – erre vonatkozóan Szudán merült fel mint lehetőség –, akkor esetleg belemennének egy ilyen tűzszünetbe. Csicsmann László azonban erre kevés esélyt lát, és szerinte hiába van nemzetközi nyomás, a felek nem igazán fognak egy ilyen megállapodásba beleegyezni az elkövetkezendő időszakban.

(Izraeli légicsapás Bejrút túlnyomórészt síiták lakta déli elővárosában, Dahijében 2024. október 7-én.)