Mindkét fél telepített aknamezőket, ez szinte természetes velejárója annak, hogy az egymással szemben álló csapatok jól kiépített állásokból harcolnak egymással. A lövészárokrendszerek és különféle harckocsiakadályok elé többnyire kiterjedt aknamezőket is telepítenek, hogy ezzel is akadályozzák az ellenség előretörését. "Sajnálatos tény, de egész biztos, hogy milliószám vannak aknák" – vélekedett Kaiser Ferenc.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arról is beszélt, hogy miként lehet majd ezeket az aknákat felszedni, és ez mekkora költséggel jár. Mint mondta, a legbiztosabb módszer az, amikor egy képzett tűzszerész szúróbottal átvizsgálja a talajt. Csakhogy ez egyrészt rendkívül lassú, másrészt a korszerű aknák egy részét már felszedés elleni védelemmel is ellátták. Ezért a szakértő szerint
abszolút megbízható módszer nincs.
Az aknamentesítés költségeit 30 és 40 milliárd dollár közé becsülik, Kaiser Ferenc azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak az aknákat kell felszedni, hanem az Ukrajna területén található fel nem robbant bombákat, befulladt tüzérségi lőszereket is muszáj hatástalanítani. A teljes aknamentesítés akár évtizedekig is eltarthat.
"Gondoljunk bele, hogy Bosznia-Hercegovina bizonyos területein még most is vannak a délszláv háborúból ott maradt aknamezők, holott 1995-ben aláírták a daytoni békemegállapodást, tehát lassan harminc éve béke van" – emlékeztetett a szakértő.
Az aknamentesítéshez rengeteg pénz kell, amit valószínűleg Ukrajna nem tudna önállóan biztosítani. A brit újság írásából az is kiderül, hogy a többmilliónyi akna nemcsak Ukrajna újjáépítését akadályozhatja, hanem akár még súlyos élelmiszerválságot is okozhat számos afrikai és ázsiai országban, de Kaiser Ferenc szerint Ukrajna számára az elsődleges cél a lakott területek aknamentesítése.