A régió 2,3 millió lakosának 90 százaléka elhagyta lakóhelyét, a többségük belső menekült lett és a Gázai övezeten belül váltogatja a lakóhelyét. Amikor megkezdődött az izraeli ellentámadás, akkor az északi övezetből menekültek át a déli övezetbe, később fordítva, mindig ahogy a hadműveletek zajlottak.
"Körülbelül százezer embernek sikerült valahogy kijutnia Gázából" – mondta az InfoRádióban az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. A Palesztin Hatóság Egyiptomba akkreditált nagykövete arról számolt be, hogy többségük Egyiptomba vándorolt, főleg tavaly ősszel és ez év elején tudták elhagyni a területet. Tárik Meszár elmondása szerint ezen emberek többsége súlyosan sebesült volt, vagy kettős állampolgárság, vagy pedig nagyon sok pénzt fizetett azért, hogy ki tudjon jutni. Egyes híresztelések szerint a felnőtteknek akár 5000 dollárt is le kellett tenniük a különböző egyiptomi közvetítő cégeknek, hogy a szomszédos országba átjuthassanak. Ám az Egyiptomban lévő palesztinoknak nem túl jó a helyzetük, ugyanis nem rendezett a státuszuk, azaz a gyermekek nem járnak iskolába, orvosi ellátáshoz sem jutnak túl könnyen, és munkát sem vállalhatnak legálisan.
A gázai helyzet korántsem stabilizálódott még, Izrael és a Hamász között továbbra is tart a konfliktus. Közvetítő tárgyalások zajlanak ugyan Kairóban Egyiptom, az Egyesült Államok és Katar közreműködésével, de ezek teljesen megrekedtek. "Döbbenten olvastam a napokban Joe Biden amerikai elnök kijelentését, hogy már közel vannak az egyezséghez – nagyon nem úgy tűnik. Az elképzelhető, hogy az amerikai diplomácia fel akar mutatni valamit, konkrétan a demokraták a novemberi amerikai elnökválasztás előtt szeretnének valamilyen egyezségre jutni, hogy ezt afféle sikerként tudják bemutatni, de az legfeljebb csak egy kierőszakolt békediktátum lenne, és nem gondolnám, hogy tartós lehetne" – fogalmazott Tárik Meszár.
A szakértő megjegyezte: az Egyesült Államoknak egyértelmű a befolyása, hogy hasson Izraelre és ezáltal a közel-keleti eseményekre, hiszen két nagyon régi szövetségesről van szó. De ez a konfliktus már nagyon régóta dúl, nem tavaly kezdődött, hanem már több mint száz éve létező szembenállásról van szó. Voltak békés időszakok, de aztán mindig újrakezdődött a konfliktus.
Most a legnagyobb nézeteltérés egy 15 kilométeres sáv, a Philadelphi-folyosó kapcsán van. Izrael nem akarja kivonni onnan a csapatait, szeretne ott állomásozni a jövőben is, mert azt állítja, így megakadályozhatja, hogy terroristák a föld alatti alagutakon embereket és fegyvereket csempésszenek Gázába. Emellett Izrael számára sürgető, hogy kiszabadítsa a még fogva tartott túszokat, illetve hogy leszámoljon a Hamásszal, és hosszú távon ne történhessen meg az, ami 2023. október 7-én, vagyis hogy lerohanták őket és majdnem 1200 embert lemészároltak. A Hamász viszont a túlélésre játszik, mindenképpen fenn akar maradni hosszú távon, és ezért elég könnyen "újratermeli" a saját tagjait.
"Láthattuk, hogy kiiktatták a politikai vezetőjüket, de ennek nem lett jelentősebb következménye, nagyon hamar választottak egy újat. Ez egy olyan terrorcsoport, egy olyan szervezet, amely képes újra és újra megújulni, ezért is mondom, hogy ez a konfliktus még valószínűleg tartani fog egy darabig" – fogalmazott a helyzetet és a kilátásokat vázolva Tárik Meszár.
A Hamász felszámolásához a katonai képességeket Gázában kell elpusztítania Izraelnek, viszont a politikai vezetés tagjai, akik az irányvonalat megszabják, már nagyon régóta külföldön élnek, sokuk rejtőzködve, Törökországban vagy éppen Katarban. Egyes politikai vezetőket épp Iránban tudott Izrael likvidálni, mivel ott volt erre lehetősége.
"A Moszad beépül a különböző közel-keleti, akár arab országokba, akár Iránba, és időnként hajt végre akciókat, de azért ezeket az embereket nagyon nehéz elérni. A török vezetés már többször, még maga Erdogan elnök is, figyelmeztette Izraelt, ne hajtson végre semmilyen merényletet vagy akciót a török határokon belül, mert annak súlyos következményei lesznek" – emlékeztetett az Eurázsia Központ és a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.
A szélesebb körű eszkaláció veszélye Tárik Meszár szerint most nem áll fenn, de azért Izrael és a libanoni Hezbollah között is zajlik a konfliktus, rakétákat lőnek ki időnként, kedd hajnalban megszólaltak a légvédelmi szirénák a libanoni határ közelében. Az is megtörtént, hogy Ciszjordániában izraeli rendőrökre támadtak, meg is ölték őket, aminek nagyon komoly visszhangja volt Izraelben. És az izraeliek is lövik Gázát, nagyon sok palesztin hal meg továbbra is. Vagyis eszkaláció nem látszik, de továbbra is zajlanak az októberi támadáskor elkezdődött összetűzések.
(A nyitóképen: az izraeli hadsereg támadásai elől a Gázai övezet északi részén található Jabalia menekülttáborba húzódott palesztinok jótékonysági szervezetek által osztott ételt esznek a menekülttábor összedőlt vagy súlyosan megrongálódott épületei között 2024. augusztus 26-án.)