Teheránban merényletben megölték Iszmail Hanijét, a gázai iszlamista Hamász terrorszervezet politikai vezetőjét órákkal azután, hogy részt vett az iráni elnök eskütételi ceremóniáján. A Hamász Izraelt vádolja, de zsidó állam nem vállalta magára a támadást.
"Ez egy nagy sakkjátszma, ami Teherán és Jeruzsálem között zajlik évtizedek óta" – értékelte a helyzetet Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának egyetemi docense. Felidézte: az ellentét 1982-ben, az ötödik arab–izraeli háborúban éleződött ki, amikor Izrael bevonult Libanonba, hogy eltávolítson különböző palesztin szervezeteket, de ez lehetőséget adott arra Iránnak, hogy radikalizálja a síita közösséget, és azon belül teheráni pénzből, az Iráni Iszlám Forradalmi Gárda támogatásával létrejött a Hezbollah.
"A két fél szürke háborút vív egymás ellen. A félhomályban nagyon gyakran Irán helyetteseket használ, ott a Hamász, a Hezbollah, a jemeni húszik, a különféle síita milíciák Szíriában és Irakban. Izrael pedig különféle dróntámadásokat, légicsapásokat hajt végre, nagyon gyakran nem is jelzik, hogy ők voltak, sőt, néma csendbe burkolóznak az akciók kapcsán.
Mind a két fél a nemzetközi jog szürke zónáján belül egyensúlyozik"
– mondta a biztonságpolitikai szakértő.
A mostani támadással, ha ő követte el, Izrael megint szintet lépett, ráadásul szerinte nem biztos, hogy a kívánt hatást éri el, mert általában ha egy terrorszervezet vezetését likvidálják, akkor a radikálisabbak kerülnek előtérbe. Kaiser Ferenc emlékeztetett, hogy Hanije már régóta szimbolikus alakja volt a terrorcsoportnak, a tényleges katonai hadműveletek vagy terrortámadások tervezésében, elrendelésében nem sok szerepe volt. "Izrael részről ezt tekinthetjük egyfajta jogos bosszúnak, már ha a nemzetközi jog ismerne ilyet, mert ez a célzott gyilkosság nem elfogadott a nemzetközi jogban, de ettől függetlenül számos ország él vele" – tette hozzá.
A támadás időzítését azért tartja érdekesnek Kaiser Ferenc, mert Izraelben óriási belpolitikai feszültség van, és az akció jól jön ennek lehűtéséhez. Úgy látja, az izraeliek megragadták a kínálkozó alkalmat, mert sokkal nagyobb botrány lenne, ha az Egyesült Államok valamelyik szövetségesénél, az Egyesült Arab Emírségben vagy Törökországban ölik meg Hanijét.
Külön pikantériája az ügynek, hogy a Hamász vezetője éppen az új iráni elnök beiktatására érkezett Teheránba, aki egyébként éppen a Nyugattal való megegyezéssel kampányolt, így a merénylet őt is nagyon nehéz helyzetbe hozta, Mivel a Nyugat Izraelt támogatja, ez egyben azt is jelenti, hogy nagyon nehezen tud Irán úgy reagálni erre a támadásra, hogy ne rontsa tovább a viszonyát a Nyugattal. Nyilván az izraeli vezetés megragadta azt a kiváló alkalmat, hogy tudta, hogy hol van Hanije.
Kaiser Ferenc szerint a merénylet megmutatta, a Moszad jól végzi a dolgát, mert amikor a Hamász-vezér a beiktatás után visszament a szálláshelyre, akkor – amennyire tudni lehet – egy levegőből érkező robbanószerkezettel gyilkolták meg őt és a testőrét, ami jelzi azt is, hogy
az izraeli vezetés nem felejtette el október 7-ét.
Az idén már volt egy csapásváltás Izrael és Irán között, most Teheránnak kell lépnie a docens szerint, noha a támadást Izrael nem vállalta magára, igaz, korábban a damaszkuszi iráni nagykövetség elleni csapást sem.
Felmerül a kérdés, hogy milyen választ adhat Teherán.
"Irán területén ért támadás egy magas rangú külföldi politikai vezetőt és diplomatát, amire Iránnak valamit muszáj lépni, különben nagyon komoly arcvesztést szenved az ország vezetése. Nehéz megmondani, mi lesz ennek a következménye, de valamilyen lépést biztosan tesznek. Az eszkaláció szempontjából szerencsésebb esetben a Hezbollah vagy a húszik mérnek tömeges csapást izraeli célpontokra vagy nyugati hajókra. Rosszabbik esetben megint várható egy Izrael területe elleni támadás, és most nem biztos, hogy Irán látványosan előre be fogja jelenteni, hogy mikor meg mennyi eszközt indít" – mondta Kaiser Ferenc. Hozzátette, bízik a józan észben, hogy Irán nem fokozza az eszkalációs spirált, de mindenképpen reagálni kell rá. A nemzetközi diplomáciára vár a feladat, hogy lehűtse valahogy az indulatokat.