Nyitókép: MTI/AP/Charlie Neibergall

Szakértő a merényletekről: magányos támadók próbálják megváltani a politikát

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor
2024. július 17. 15:01
Ázsiában 2022-ben Abe Sindzó japán miniszterelnököt érte halálos lövés, Európában május 15-én Robert Ficóra lőtt rá egy merénylő, Amerikában pár napja Donald Trump elnökjelöltet sebesítette meg egy lövedék. A politikai indíttatású támadások okairól az InfoRádió Kemény Jánost, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát kérdezte.

Mintha szaporodna a felelős politikai vezetők elleni merényletek száma. Kérdésként merülhet fel, hogy a támadók egymást másolják-e, általános hangulatromlást tapasztalhatunk avagy véletlen az esetek időbeni közelsége. "Egyedi folyamat eredménye" – szögezte le az InfoRádióban Kemény János, de hozzátette, könnyen közrejátszhat az is, hogy a magányos támadók ihletet merítenek a korábbi támadásokból, de ezek szerinte mégis egyedi folyamatok.

Példaként említette az utóbbi évtizedekben az Egyesült Államok merényletkísérleteit, mert majdnem minden esetben magányos támadók próbálták meg megváltani a maguk szempontjából az amerikai politikát, de ez kevés alkalommal volt sikeres. A személyi védelemnek azonban – mint figyelmeztetett – több "rétege" van.

"Van mindig egy előzetes kockázatfelmérés, aztán meg kell szervezni a helyszínen egy többrétegű védelmet, és úgy tűnik, hogy ezen a helyszínen az utóbbi nem sikerült tökéletesen. Arról, hogy milyen előjelei lehettek, amit nem fedeztek fel, vagy nem értékeltek jól, még aránylag kevés információnk van, de összességében, ahogy egy interjújában az illetékes amerikai miniszter is elmondta,

olyannak, hogy egy lövésznek közvetlen rálátása legyen az elnökre, nem lenne szabad előfordulnia, és most mégis történt"

– nyomatékosította.

A különböző politikusok szerinte "szeretik a túlélt merényleteket kommunikációs célra felhasználni". Példaként hozta fel a Ronald Reagan elleni támadást, amely hasonlóképp sorsfordító volt. "Én egy kicsit szkeptikus vagyok ezekkel a dolgokkal kapcsolatban, de természetesen az egyén szempontjából lehetnek ennek komoly messze ható pszichológiai hatásai" – tette hozzá.

Amiben viszont biztosan hasonlítanak a merényletek, az az utóéletük: rögtön beindulnak a spekulációk, hangot kapnak az összeesküvés-elméletek is, és ezeknek az élete nagy mértékben függ attól, hogy mi a kimenete a merényletnek. "Kennedy esetében az elnök életét vesztette a merényletben, ráadásul ő a maga korának egy ikonikus figurája volt, aki több nagy külpolitikai válságot tudott addigra levezetni, és látszólag – a hivatalos verzió szerint – egy nem teljesen komplett személy tudott vele három lövéssel végezni. Ezt nehéz volt elfogadni az amerikai közvéleménynek, ráadásul rengeteg, a mai napig zárolt információ van az üggyel kapcsolatban, és ezek a dolgok így összességében egy olyan mítosznak adtak táplálékot, ami a mai napig jól van és fejlődik" – mutatott rá Kemény János.

Hogy a közelmúlt merényletei után lehet-e számítani még hasonlókra, arról azt mondta, az idő közben bevezetett biztonsági intézkedések nagyon csökkentik ennek az esélyét.

"A biztonsági intézkedések arra vannak kihegyezve, hogy ezek ne fordulhassanak elő, és ha megnézzük az utóbbi évtizedek történéseit, azért azt lehet mondani, hogy nagyon ritka az, hogy sikerrel tudna járni egy magányos elkövető" – vélekedett.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Politikusok elleni merényletek - Kemény János
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást