Magyarországgal kapcsolatban gyakran merül fel politikai narratívaként, hogy a lakosság nagy része már külföldre költözött, és az ország területén a népszámlálás szerinti népességnek már csak a töredéke él. Az Eurostat statisztikája szerint azonban tavaly – a trianoni békediktátum miatt határon túlra szakadt kettős állampolgárokat nem számítva – a 9,6 milliós magyar lakosság mindössze 3,92 százaléka élt külföldön, amely értékkel az uniós rangsor középmezőnyéhez tartozunk – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzéséből.
A tanulmány szerzője, Horváth Sebestyén az InfoRádióban elmondta: annak jártak utána, hogy lakosságarányosan a magyar emberek hány százaléka él egy másik uniós tagállamban.
Az említett 3,92 százalékos arány a 16. legalacsonyabb érték a 27 EU-tagország között.
A legkisebb arányban a németek (0,86 százalék), a máltaiak (0,89 százalék) és a svédek (0,9 százalék) hagyják el szülőföldjüket. Ezzel szemben a külföldön élők aránya Portugáliában (9,4 százalék), Bulgáriában (12,2 százalék), Horvátországban (15 százalék) és Romániában (16,5 százalék) a legmagasabb. A legtöbb ember Romániából költözött külföldre, a több mint 19 millió lakos közül összesen csaknem 3,2 millióan próbáltak szerencsét más uniós államban a tavaly felvett adatok szerint.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója szerint számos ok húzódhat meg annak a hátterében, hogy miért gondolják azt sokan tévesen, hogy az átlaghoz képest nagyon sok magyar költözik külföldre. Mint fogalmazott, szinte mindenkinek van már olyan családtagja, rokona vagy ismerőse, aki az elmúlt években elhagyta az országot, és talán ez az érzet vagy tapasztalás is közrejátszhat abban, hogy a közvélekedés szerint tömegesen vándorolnak ki a magyar emberek nyugati országokba.
Az elemző tájékoztatása szerint 2023-ban körülbelül 36 ezer magyar költözött külföldre, ráadásul megfordult egy hét éve tartó általános tendencia, ugyanis
tavaly már kevesebben (összesen 34 ezren) jöttek haza külföldről, mint amennyien kivándoroltak.
Horváth Sebestyén úgy véli, ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy sokan úgy érzik, túl sokan hagyják el hazánkat.
A külföldön szerencsét próbáló magyar állampolgárok elsődleges uniós célállomása Németország, ahová tavaly 194 ezren költöztek. A sorban Ausztria következik mintegy 100 ezer fővel, Hollandia pedig a harmadik a listán csaknem 21 ezer fővel. A nem EU-tagállamok között ugyancsak kiemelt európai célpont Anglia, ahol a Németországba kiköltöző magyar emberek számával nagyjából megegyező magyar állampolgár él.
A legtöbb magyar munkavállalás miatt költözik külföldre.
Horváth Sebestyén elmondta: az egységes piac koncepciója révén a munkaerőnek, a tőkének, a szolgáltatásoknak, illetve a személyek számára is biztosított a szabad áramlás lehetősége az Európai Unióban, miután minden korlátozó akadályt lebontottak az illetékesek. A kutató megjegyezte: többek közt azért nőtt meg ennyire a kivándorló emberek száma, mert már nincs határzár, visszaszorították a határellenőrzéseket, valamint számos uniós államban egyszerűsítették a munkaerőpiaci szabályozásokat. Utóbbinak köszönhetően könnyebben tudnak munkát vállalni az uniós állampolgárok más országokban.
Sokat számít a nyelvi és a kulturális rokonság
Az uniós belső népmozgás elsősorban az erős és fejlett gazdasággal rendelkező, szomszédos országokba irányul. A bevándorló munkaerő elsődleges felszívó ágazata a feldolgozóipar és az egészségügy, valamint az alacsony képzettséget igénylő mezőgazdasági, építőipari és szolgáltatási szektorok.
A tanulmány szerint a közös határ logisztikailag könnyíti meg a népmozgást, és számos esetben a szomszédos országok között nyelvi és kulturális kapocs is létezik. A közelség csökkenti az utazási költségeket, így megkönnyítve a gyakori hazalátogatásokat. A nyelvi kapcsolat mellett a történelmi kapcsolatok is elősegíthetik a költözést, például az Osztrák-Magyar Monarchia öröksége családi kötelékeket hagyott hátra, amelyek megkönnyítik a magyarok beilleszkedését Ausztriában.
Horváth Sebestyén végül elmondta: az Eurostat évről évre minden EU-tagországból begyűjti a kivándorló és a külföldről hazaköltöző állampolgárokra vonatkozó statisztikai adatokat. Hozzátette: az Európai Unió statisztikai hivatala a tagállami adatfelvételektől függetlenül maga is végez felméréseket, amelyek minden esetben „abszolút hitelesek”.