A parlamenti pártok többségének szembenállása ellenére feltartóztathatatlan az Alternatíva Németország (AfD) támogatottságának erősödése. A legszemléletesebben bizonyította ezt a radikális jobboldali, mindenekelőtt az illegális bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző párt minden várakozást felülmúló szereplése a június 9-i európai parlamenti választásokon.
Az AfD az ugyancsak ellenzéki CDU/CSU pártszövetség mögött az ország második legnépszerűbb pártja, és növekszik tagsága is. Jelzésértékű, hogy támogatottsága immár nemcsak az egykor az NDK-hoz tartozó keleti tartományokban, hanem az ország nyugati felében is növekszik. "Keleti "súlyának" különös jelentősége van most, mivel szeptemberben három tartományban, Szászországban, Türingiában és Brandenburgban is helyi parlamenti választásokat tartanak. A felmérések szerint elsősorban Szászországban az ottani törvényhozás legerősebb pártja lehet, megelőzve a győzelemre esélyesnek tartott CDU-t is. Elemezések szerint ugyanakkor Türingiában is a győztes párt lehet.
A legfrissebb sajtóértesülések szerint az AfD most az Európai Parlamentben igyekszik megszilárdítani az elmúlt hetekben meggyengült pozícióit. Ennek oka még az EP-választás előtt a párt akkori listavezetőjének nemcsak Németországban, hanem Brüsszelben és Strasbourgban egyaránt rendkívüli megbotránkozást kiváltó interjúja volt. A Financial Timesnak adott interjúban Maximilian Krah ugyanis a többi között azt állította, hogy nem lehet az egykori elit náci egység, az SS minden tagját automatikusan bűnösnek tekinteni.
A Krah által mondottak az AfD európai parlamenti családjában, az Identitás és Demokrácia (ID) szélsőjobboldali frakcióban is kiverték a biztosítékot. A pártot a frakcióelnök, Marine Le Pen kezdeményezésére kizárták a frakcióból, így az AfD pártcsoport nélkül maradt. A legfrissebb hírek szerint azonban ezen a fronton sem adta fel a harcot. A Der Spiegelre hivatkozva a német lapok arról számoltak be, hogy az AfD az Európai Parlamentben egy új szélsőjobboldali frakciót kíván létrehozni.
A frakció neve Szuverenisták lenne.
Beszámolók szerint az AfD már levélben fordult az EP adminisztrációjához, a többi között helyet kérve a tervezett új képviselőcsoport alakuló ülésére, amelyre csütörtökön kerül sor. A találkozóra mintegy száz résztvevőt várnak. A német lapok utaltak arra, hogy sem a Marine Le Pen vezette Identitás és Demokrácia frakció, sem az EP másik jobboldali parlamenti képviselőcsoportja, az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni vezette Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsoport nem emel kifogást egy harmadik, szélsőjobboldali frakció ellen.
Az AfD által tervezett új frakció alapja állítólag az Újjászületés nevű bolgár párt úgynevezett "szófiai nyilatkozata". Az abban foglaltak szerint az európai civilizációt a "globalista ideológiák" fenyegetik, a népek önrendelkezését pedig az uniós bürokrácia elnyomja, és az orosz–ukrán háborúban azonnali béketárgyalásokra van szükség.
A tervezett csütörtöki találkozón már eldőlhet, hogy sikerül-el elegendő tagot toborozni a tervezett frakcióba. Ehhez a t-online hírportál szerint legkevesebb 23 képviselő kell. Egyedül az AfD 15 képviselővel rendelkezik. A portál idézte az AfD két társelnökét, Alice Weidelt és Tino Chrupallát, aki a kizárás után már közölték, hogy egy erős európai parlamenti csoport létrehozására kívánnak törekedni. Meggyőződésüknek adtak hangot, hogy sikerül "megbízható partnereket találni.