Arra törekszünk , hogy egyre drágábbá tegyük az orosz hadigépezet működését” – vázolta fel a helyzetet John Kirby, a Fehér Ház szóvivője. Egyelőre az a helyzet, hogy az orosz vámhivatal szerint az import szintje eléri az ukrajnai háború előtti állapotot.
Sok a lyuk a szankciókon – mondják a szakértők, akik rámutatnak: sok állam segít kijátszani az oroszoknak a nyugati szankciókat. Kína, Törökország és az Egyesült Arab Emírségek állnak elől ebben a sorban, de az egykori szovjet tagköztársaságok egy része is jeleskedik a szankciók kijátszásában, olyanok, mint Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán - írja a hvg.hu.
“5100 százalékkal nőtt a német autók exportja Kirgizisztánba az ukrajnai háború kezdete óta. Nem kell ahhoz lángésznek lenni, hogy észrevegyük: nem a Mercedest szerették meg ennyire ott, a német autók jórésze nem Kirgizisztánba kerül, hanem rajta keresztül Oroszországba. Mindenki látja ezt, de senki sem szól, a német autók meg továbbra is áramlanak Oroszországba” – írja a szankciókat figyelő Robin Brooks.
A chipek is a tilalmi listákon szerepelnek, de hogyha Hongkongban vásárolják meg őket Kirgizisztán javára, akkor arra már senki sem figyel, hogy a végállomás Oroszország. Robin Brooks, aki a Brookings intézetnek dolgozik arra is felhívja a figyelmet, hogy sok uniós államban kormányzati válságot okozott Oroszország Ukrajna elleni agressziója, és ezért az Európai Unió is hozzájárul az orosz háborús erőfeszítésekhez. “Sok uniós tagállamban alkalmazzák azt a módszert, hogy a szállítólevélre Kirgizisztánt írják, miközben mindenki tudja, hogy Oroszországba kerül a kívánt áru” - írja a portál.
A Royal United Services Institute- brit katonai kutatóintézet megfigyelte, hogy az ukrajnai háborúban az orosz fegyverekben 450 olyan nyugati alkatrész található, melyek mind a tilalmi listákon szerepelnek.
Wally Adeyemo, az USA pénzügyminisztérium államtitkára nemrég Berlinben felhívta a figyelmét arra a német üzletembereknek, hogy ne adjanak el az orosz szankciós listákon szereplő árukat Kínának, mert onnan azok gyakran Oroszországba kerülnek.
Közben Washington azokat a bankokat fenyegeti meg szankciókkal, melyek orosz végállomású kereskedelmi ügyleteket finanszíroznak. Különösen a kettős felhasználású áruk aggasztják az Egyesült Államokat, mint a chipek, melyeket polgári és katonai célokra egyaránt használni lehet. “Főleg Kínán keresztül áramlanak be kettős felhasználású termékek Oroszországba, ahol azután a hadiipar felhasználja azokat” – nyilatkozta a londoni Guardiannek Maria Shagina, az International Institute for Strategic Studies vezető szankció szakértője.
“Eddig a szankciók nem érték el a céljukat: az orosz csapatok távozását Ukrajnából” – hangsúlyozza Robin Brooks.