Egyre komolyabb mértékben „rozsdásodnak” az Egyesült Államok északi államainak területén található hegyi patakok és folyók. A mélyből kiolvadó fémes ásványok festik át narancssárga színűvé a vizeket, tönkretéve ezzel számos élőhelyet és ivóvízbázist – írja a Telex a The Guardian tudósítása alapján.
A jelenséget a klímaváltozással járó felmelegedéssel indokolják a tudósok, akik szerint a sarkkörön kétszer-háromszor gyorsabban zajlik a folyamat. Ennek hatására pedig a folyókat megfestő ásványok egyre gyakrabban olvadnak ki a permafrosztból, vagyis a tartósan fagyott talajból, és bejutnak a hegyi patakokba, illetve a folyóvizekbe.
Több kutatás is bebizonyította, hogy a réz és a cink mellett a kénsav szulfátok gyűjtőnéven számon tartott vegyületek sóinak koncentrációja megkétszereződött az észak-amerikai felszíni vízfolyásokban az elmúlt három évtizedben. A különböző fémek oxidálódnak a permafrosztból való kiolvadásuk után, így színezőanyaggá válnak a vízben, valamint növelik annak savasságát, ami komoly károkat okoz az élővilágban.
A legfőbb problémát az jelenti, hogy a fémekkel elszennyezett vízfolyások más folyókkal, patakokkal keverednek, ami által még pusztítóbbá válnak a fémek.
A folyók, patakok „rozsdásodására” először 2018-ban figyeltek fel az alaszkai Brooks-hegységben. Szezonális jelenségről van szó, amely jellemzően júliusban és augusztusban fordul elő, amikor a talaj mélyebb rétegei is felolvadnak.
A helyi élővilág nagy veszélyben van, amit egyértelműen bizonyít, hogy a Kobuk-völgy Nemzeti Park egyik folyójából, a Kugororukból
két halfaj is kipusztult a megnövekedett nehézfém-koncentráció, illetve a szennyezés miatt.
A makrogerinctelenek száma is folyamatosan csökken, továbbá a fenéken található biofilm rétegben is óriási pusztítást eredményezett a vizek rozsdásodása. A permafroszt kiolvadása a virológusok figyelemét is felkeltette, ugyanis nem lehet kizárni, hogy a fagyott talajból kiszabaduló vírusok akár járványokat is rászabadíthatnak az emberiségre, valamint az élővilágra.