A kutatás adatai szerint az európaiak több mint háromnegyede (77 százaléka, a magyar válaszadóknak pedig 70 százaléka) támogatja az uniós országok közös védelmi és biztonságpolitikáját, és tíz uniós polgárból több mint hét (71 százalék, Magyarországon 68 százalék) egyetért azzal, hogy az EU-nak meg kell erősítenie a katonai felszerelések gyártására irányuló kapacitását. Tízből közel hét uniós polgár (69 százalék, Magyarországon 62 százalék) szavazna arra is, hogy a tagállamoknak legyen közös külpolitikájuk. A polgárok több mint kétharmada egyetért abban, hogy az EU a stabilitást képviseli a nehézségekkel küzdő világban (67 százalék, Magyarországon 64 százalék), és hogy az EU elegendő erővel és eszközzel rendelkezik ahhoz, hogy világgazdasági szinten megvédje Európa gazdasági érdekeit (69 százalék, Magyarországon 80 százalék).
Az európaiak szerint az uniós fellépés legkiemeltebb területe középtávon a biztonság és a védelem ügye (34 százalék), ezt követi az éghajlat és a környezet (30 százalék) kérdése. A harmadik helyen az egészségügy (26 százalék), negyedik helyen pedig a gazdaság és a migráció áll (mindkettő 25 százalékos aránnyal). A magyar válaszadók esetében a következőképpen alakul a sorrend: gazdaság (39 százalék jelölte meg kiemelt területként), védelem (38 százalék), migráció (27 százalék), éghajlat és környezet, illetve egészségügy (25-25 százalék).
Ugyanakkor a polgárok közel fele (46 százalék, Magyarországon 40 százalék) véli úgy, hogy rövid távon a béke és a stabilitás biztosítása volna a leginkább pozitív hatással az életére, ezt követi az élelmiszer-, az egészségügyi és az ipari ellátás biztosítása az EU-ban (28 százalék, Magyarországon 38 százalék), majd harmadik helyen a több munkalehetőség teremtése és a migráció kezelése (26 százalék). A magyar válaszadók körében a megújuló energia hasznosítása lett a harmadik helyezett (27 százalékkal).
Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával kapcsolatban tíz válaszadó közül csaknem kilenc (87 százalék, Magyarországon 85 százalék) egyetért a háború sújtotta lakosság számára nyújtott humanitárius támogatással, és körülbelül tízből nyolcan (83 százalék, Magyarországon 79 százalék) egyetértenek a háború elől menekülők EU-ba történő befogadásával. Az uniós polgárok 72 százaléka (a magyaroknak csak 57 százaléka) támogatja az orosz kormánnyal, vállalatokkal és magánszemélyekkel szembeni gazdasági szankciókat, 70 százalékuk (a magyar válaszadóknak 56%-a) pedig helyesnek tartja az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatást. Tízből hatan értenek egyet azzal, hogy az EU tagjelölti státuszt adott Ukrajnának, és hogy katonai felszerelések beszerzését és szállítását finanszírozza Ukrajna számára. A magyar válaszadók esetében ez az arány 42 százalék, illetve 45 százalék.
Egy tizenöt válaszlehetőséget tartalmazó listából a polgárok az ukrajnai háborút az EU előtt álló két legfontosabb kérdés egyikeként jelölték meg, a megkérdezettek 35 százaléka véli így mind a teljes EU-t, mind Magyarországot tekintve. Ez az érték 7 százalékponttal több a tavaly novemberben mértnél. Ezt követi a bevándorlás (24 százalék, Magyarországon is 24 százalék), a nemzetközi helyzet (22 százalék, Magyarországon 21 százalék) és az infláció/megélhetési költségek (19 százalék, Magyarországon 18 százalék).
2023 ősze óta javult az európai gazdaság helyzetének megítélése: a válaszadók 47 százaléka (a magyar válaszadók 54 százaléka) „jónak” minősítette, ami 2019 óta a legmagasabb szint.
Az európai választásokat megelőző időszakban a válaszadók közel háromnegyede (74 százalék, Magyarországon 82 százalék) érzi magát az EU polgárának, ami az utóbbi több mint két évtizedben mért legmagasabb szint. Tíz uniós polgárból több mint hat (62 százalék, Magyarországon 60 százalék) derűlátó az EU jövőjét illetően is, ami enyhe növekedést jelent a 2023 őszén végzett korábbi felméréshez képest.
A teljes kutatás elérhető ide kattintva.