A miniszter a napokban maga is kénytelen volt beismerni, hogy a közlekedési szektorban nem könnyű a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. Ezt igazolják a Mobility Monitor 2024 felmérés legfrissebb adatai: a közlekedés frontján még mindig az autó az "úr", azaz a németek nem állnak készen a nagyobb változásokra. A közvélemény-kutatás szerint
tíz megkérdezett közül nyolcan azt válaszolták, hogy nem tudnak meglenni gépkocsi nélkül nélkül.
Ugyanakkor csekély azoknak a száma, akik elektromos autók vásárlását megengedhetik maguknak, a válaszadók tizenhét százaléka fogalmazott így. 2011-ben ugyanez az arány 28 százalékos volt, igaz, az elektromos autókat sem a mai áron "mérték".
A tanulmányt megrendelő müncheni műszaki tudományos akadémia elnöke szerint mindez súlyos probléma. Thomas Weber utalt arra, hogy a közlekedési károsanyag-kibocsátás kétharmada az autókból származik. Szerinte ezen változtatni kell, mert a csökkentés nem érhető el elektromobilitás nélkül.
Szakértők szerint az elektromos autók iránti kereslet jelentős visszaesésének fő oka az ár, mert megszűnt a vásárláshoz korábban nyújtott állami támogatás. Ugyanakkor sokan nincsenek meggyőződve arról, hogy az elektromos autók a klímaváltozás mérséklése céljából egyáltalán előnyösebbek-e. Különösen azért nem, mert a töltőállomásokon még mindig jelentős mennyiségű a lignitből nyert áram.
Noha a szakértők határozottan úgy ítélik meg, hogy az elektromos autók szén-dioxid-kibocsátása alacsonyabb, mint a belső égésű motorokkal rendelkező járműveké, ez a vélemény nyilvánvalóan kevesekhez jut el.
A felmérés szerint sokan úgy ítélik meg, hogy az utak és a vasúti sínek felújításra szorulnak. Tíz évvel ezelőtt tíz megkérdezett közül még négy ítélte úgy meg meg, hogy a vasúti hálózat meglehetősen jó állapotban van, ma viszont tíz válaszadó közül mindössze egy vallotta ezt.
A tervezett közlekedési fordulat bekövetkezése szempontjából mindez aligha jó előjel – fogalmaztak a szakértők.