A találkozót néhány nappal Hszi Csin-ping kínai elnök európai látogatása előtt tartották, és a két vezető megvitatta a Pekinghez kapcsolódó stratégiai, valamint az EU védelmi és finanszírozási kérdéseit - írja a Portfolio.
A két politikus az elmúlt években számos alkalommal került összetűzésbe, legutóbb a szárazföldi csapatok esetleges ukrajnai telepítése miatt – amellyel Macron valójában csak az európai ingerküszöböt akarta kitolni, hogy fokozzák a fegyverszállításokat. De nem teljesen értenek egyet a támogatott kínai elektromos járművekre kivetett uniós vámok esetleges bevezetésével kapcsolatban sem. A találkozót azonban lehetőségnek tekintették arra, hogy
kompromisszumot találjanak a nézeteltéréseiknél, és egységfrontot alkossanak Hszi látogatása előtt, aki a jövő héten először Szerbiába érkezik, majd Orbán Viktorral találkozik Budapesten.
Macron állítólag megpróbálta meggyőzni Scholzot, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mellett csatlakozzon hozzá a Hszivel tartandó jövő heti párizsi találkozóján.
A megbeszélés másik valószínű témája az lehetett, hogy Macron szorgalmazza, hogy az EU közös védelmi kötvényeket bocsásson ki, amelyet Scholz eddig elutasított. Ugynakkor az Európai Bizottság folytatja az elektromos járműveknek nyújtott kínai állami támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatát.
A nyári szünet előtt például vámokat vagy kvótákat vethetnek ki.
A Bizottság megállapította, hogy a vizsgálat célkeresztjébe került mindhárom kínai elektromosjármű-gyártó – köztük a már biztosan Magyarországra tartó BYD, valamint a várhatóan szintén gyárat építő Great Wall Motors – nem volt együttműködő, ami magasabb vámokat eredményezhet - vélekedik a Portfolio.
A lap idézi Abgaël Vasselier, a berlini székhelyű MERICS agytröszt külkapcsolatokért felelős vezetője szerint Párizst és Berlint eltérő érdekek vezérlik Kína kapcsán. Azt is mondta, hogy Macronnak és von der Leyennek arra kellene felhasználnia Hszi látogatását, hogy világossá tegye: az EU nem tűri, hogy Kína kettős felhasználású eszközöket szállítson Oroszország ukrajnai inváziójának támogatására.
Brüsszeli források szerint Ursula von der Leyen várhatóan második alkalommal is az Európai Bizottság elnöke lesz, legalábbis a választások eredményeire vonatkozó jóslatok alapján ez szinte biztosnak tűnik.
A Tanácsban a többi ország nem valószínű, hogy ellenállna a francia-német frontnak, és von der Leyen várhatóan ki tudja harcolni a visszafogott konzervatív törvényhozók támogatását az Európai Parlamentben.
A különböző frakciók részéről azonban számos követeléssel kell majd szembenéznie, hogy támogatásukat biztosítsa, Franciaország többek között a már említett védelmi célú eurókötvényeket, a tőkepiaci unió elindítását és az atomenergiába történő uniós beruházásokat szabhatja meg támogatása árának. Bár von der Leyen a favorit, az újraválasztásához még ezekben az ügyekben le kell kenyereznie Macront.