Erőszakos cselekmények az osztálytermekben, lepusztult iskolai épületek, tanárok a kiégés küszöbén – ilyen képet fest a német iskolák mindennapjairól a Robert Bosch Alapítvány által készített felmérés. A német iskolai barométer 2019 óta méri fel a tanárok hangulatát, illetve az őket leginkább foglalkoztató témákat, a középpontban ugyanakkor az iskolák, az oktatás helyzete, illetve a mindennapi iskolai élet áll. Az eredmények alapján ajánlásokat fogadnak el az oktatás helyzetével, illetve jövőjével foglalkozó döntéshozók számára.
A rendszeres időközönként végzett, a német iskolákban kialakult helyzetet vizsgáló barométer szerint
a tanárok több mint negyedét egyre erőteljesebben foglalkoztatja, hogy elhagyja a pályát.
A megkérdezettek 27 százaléka gondolt arra, hogy búcsút int az osztálytermeknek. Az alapítvány szerint az adatok reprezentatívak a teljes németországi tanerőre.
A tekintélyes berlini Humboldt Egyetem oktatáskutatója a felmérésben foglaltakkal kapcsolatban utalt arra, hogy az oktatás minőségét jelentős mértékben befolyásolja a tanerő "közérzete". Uta Klusmann szerint ezért rendkívül fontos, hogy megbízható adatok álljanak rendelkezésre az oktatói gárda érzéseiről. Ezek alapján pedig elengedhetetlen a szükséges stratégiai, illetve politikai következtetések levonása – tette hozzá a kutató, aki maga is részt vett a felmérés készítésében.
A válaszadók – mint arról több mérvadó német médium is beszámolt – egy sor rossz, több esetben lehangoló "élményről" számoltak be a mindennapos iskolai élet során. A tanárok 47 százaléka tapasztalt problémásnak minősített fizikai vagy lelki erőszakot a gyermekek és a fiatalok részéről. Nem ritkák a verekedések, mint ahogy egyre többször fordul elő, hogy a tanárokat agresszív szülők fenyegetik. A szociálisan hátrányos környezetben lévő iskolákban ez az arány még magasabb, 69 százalékos volt.
A tanárok 35 százaléka a diákok magatartását jelölte meg a munkája legnagyobb kihívásaként, míg a második helyre a megkérdezettek az osztályok heterogenitását sorolták, elsősorban az általános iskolákban. Ezzel összefüggésben említették a gyermekek egyéni tanulási körülményeit, az eltérő kulturális, illetve családi hátteret, továbbá sok esetben a különleges támogatási igényeket.
Mindez jelentősen rányomja bélyegét a tanárok hangulatára. A megkérdezettek 36 százaléka fogalmazott úgy, hogy hetente többször is "érzelmileg kimerültnek" érzi magát. A iskolai barométer szerint mindenekelőtt a fiatalabb és női pedagógusok, főként az általános iskolai tanárok számoltak be mindennapos kimerültségről. Uta Klusmann szerint a visszatérő kimerültségi tényezők a kiégés, az úgynevezett burnout tipikus tünetei.
A felmérés rámutatott arra is, hogy a tanárok jelentős része hiányolta a szakmai visszajelzéseket. A válaszadók 24 százaléka, azaz minden negyedik tanár válaszolta azt, hogy a megelőző egy évben saját munkájával kapcsolatban egyetlen visszajelzést sem kapott.
A német médiumok által idézett Helmut Klemm erlangeni középiskolai igazgató, a legjobb német iskoláknak járó Deutsches Schulpreis 2023-as kitüntetettje az arányt katasztrofálisnak nevezte. Ennek kapcsán fogalmazott úgy a Robert Bosch Alapítvány oktatási igazgatója, hogy
a felmerés eredményei csupán egy beteg rendszerről készített pillanatfelvételek.
Az alapítványi vezető hangsúlyozta, hogy már régóta szembe kellett volna nézni a súlyos pedagógushiány következményeivel, ennek kapcsán pedig a tanárokra nehezedő egyre súlyosabb terhekkel. Ez az oka annak, hogy a pedagógusok közül sokan hamar el is akarják hagyni a pályát – tette hozzá.