Továbbra is jelentősek a vagyoni egyenlőtlenségek Európában: a kontinens leggazdagabb tíz százaléka birtokolja a teljes vagyon 67 százalékát, míg a lakosság alsó rétegei csak az 1,2 százalékát – írja a vg.hu a Credit Suisse és a UBS 2023-as globális vagyonjelentése alapján.
A kutatás a nettó vagyont (pénzügyi eszközök plusz a háztartások tulajdonában lévő reáleszközök), az adósságokat és az úgynevezett Gini-együtthatót vizsgálta 36 európai országban. Utóbbi azt mutatja, hogy mekkora vagyonrészt birtokolnak a leggazdagabbak. Mindezek alapján – főként az adórendszer sajátosságai miatt – Izlandot leszámítva
az északi országokban a legmagasabbak a vagyoni egyenlőtlenségek a kontinensen.
A lista első helyén Svédország található 87,4-es Gini-indexszel, de az élmezőnyben van Finnország, Dánia és Norvégia is. Az elmúlt évtizedekben számos vagyonadót eltöröltek ezekben az államokban, Svédországban például nincs adó az öröklésre, az ajándékokra és a vagyonra sem. Emellett nagyon alacsonyak a vállalatokra kivetett adók is, így a gazdagoknak sok lehetőségük van arra, hogy még inkább gyarapodjon a vagyonuk.
Az EU gazdasági nagyhatalma közül Németországban mérték a legmagasabb vagyoni egyenlőtlenségi Gini-pontszámot (77,2), majd Franciaország (70,3), Spanyolország (68,3) és Olaszország (67,8) következik a sorban. Az Egyesült Királyság 70,2 pontot ért el a felmérésen.
A legkisebb vagyoni egyenlőtlenségeket Belgiumban (59,6), Máltán (60,9), Szlovéniában (64,4) és Szlovákiában (50,8) mérték.
Magyarországon átlagosnak mondható a vagyoni egyenlőtlenség.
A vagyoni egyenlőtlenség egyik legfőbb befolyásoló tényezője a lakhatás megoldása. Azokban az országokban, ahol magasabb a lakástulajdon aránya, általában mérsékeltebb a vagyoni egyenlőtlenség, míg ahol inkább a pénzügyi eszközök jellemzőbbek, ott nagyobb.
Az önkéntes nyugdíjak és az életbiztosítások helyzete is fontos szerepet játszik. A nyugat-európai országokban többen takarítanak meg pénzt nyugdíjas éveikre, mint a kelet- és dél-európai államokban. Ennek fő oka, hogy Nyugaton magasabb az emberek jövedelme, és jobban hozzáférnek a nyugdíjba vonulás utáni önkéntes jövedelemszerzési eszközökhöz.