Az ipari és versenyképességi miniszterek brüsszeli találkozóján, március 7-én több tagállam is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az EU több országa egyre nagyobb mértékben él azzal az ideiglenesen jóváhagyott lehetőséggel, amely révén a kormányok állami támogatásokat nyújthatnak gazdaságaik versenyképességének növelése érdekében.
"Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, az Európai Unió hozott egy olyan törvényt, amelynek értelmében az energiaátmenet megkönnyítése céljából különböző állami támogatásokat lehet adni cégeknek" – mondta az InfoRádióban Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.
idén januárban Németország volt az első ország, amely élt azzal a lehetőséggel, hogy külföldi befektetéseket ösztönözzön állami támogatásokkal. Összesen 902 millió euró állami támogatásról döntöttek, amelyből 700 millió eurót közvetlen támogatásként nyújtottak a svéd Northvolt akkumulátorgyártónak egy új akkumulátorgyár építéséhez. A svéd vállalat egy 850 millió eurós támogatási ajánlatot kapott az Egyesült Államok Nebraska államától – ezzel igyekezett Németország felvenni a versenyt.
A szakértő szerint egyes tagállamok úgy érzik, hogy más tagországok sokkal több hasznot húzhatnak a megengedő ideiglenes törvényből, és
egyelőre a legnagyobb európai gazdaságok, a német és a francia mellett meglepetésre a magyar gazdaság élvezheti leginkább az átmeneti szabályozás előnyeit.
Máthé Réka Zsuzsánna elmondta, törésvonal húzódik az intézkedés nyertesei és vesztesei között, és szerinte ez még komoly feszültségek forrása lehet. A vesztesek közé tartozik, Ausztria, Svédország, Finnország, Dánia, Írország vagy Lengyelország, a szakértő szerint ezek az országok jóval kisebb mértékben használták ki ezeket a lehetőségeket, mint például Magyarország, Németország vagy Franciaország, de szintén jól élt velük Olaszország, Spanyolország, Csehország és Szlovákia.
Máthé Réka Zsuzsanna felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzőknek abban igazuk van, hogy ha egy iparágat vagy egy vállalatot túlzott mértékben vagy túl hosszú ideig támogat az állam, fennáll a veszély, hogy ez a termék vagy szolgáltatás kárára történik, vagyis idővel még kevésbé lesz versenyképes a támogatott cég. Mindezek mellett azok az országok vállalatai, amelyek kevesebb állami támogatást kapnak, hátrányos helyzetbe kerülnek. Mindez az EU-n belüli széttöredezettséghez vezethet szerinte
Az ellenzők leginkább a német ipar állami támogatásait tartják túlzónak, amely 2028-ig mintegy 28 milliárd eurós új adótámogatási csomagot vezet be, hogy támogassa a magas energiaköltségek miatt meggyengült gyártóit.
"Ez valóban torzítja az Európai Unió egységes piacait, hiszen eddig sokkal kötöttebbek voltak ezek a szabályok. Viszont azt is érdemes figyelembe venni, hogy ha rövid időn belül a német gazdaság nem áll talpra, akkor nagyon valószínű, hogy az egész Európai Unió gazdasága sokkal rosszabb helyzetben lenne. Ha ezt túlságosan szabályozná az Európai Unió, akkor egész egyszerűen az egyes tagállamok gazdasága nem tudná felvenni a versenyt egyrészt az Amerikai Egyesült Államokkal, másrészt pedig Kínával, amelyek kiemelkedő módon élnek az állami támogatások lehetőségével" – emelte ki Máthé Réka Zsuzsánna, és példaként említette, hogy a Biden-kormány által bevezetett inflációellenes törvény célzott adókedvezményeket, támogatásokat, hiteleket nyújt az ipar szereplőinek, ha igyekeznek az USA klímaváltozással kapcsolatos céljának eléréshez hozzájárulni – összesen 783 milliárd dollár értékben a következő tíz évben.
"Egy szükséges rossz megoldás született, de csak így tudják valamennyire felvenni a versenyt az uniós piacok a globális piacokkal"
– értékelt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.