Tizenöt éve nem járt egymás országában a magyar, illetve az örmény állam feje, és tíz éven át nem voltak diplomáciai kapcsolatok sem, Vahagn Hacsaturján mostani budapesti látogatása a 2022-es újraindulásnak egy "szimbolikus lépcsőfoka"; mint Kránitz Péter Pál, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatjó az InfoRádióban elmondta, Magyarország az Európai Unió következő soros elnökeként fontos szerepet játszhat Örményország európai integrációjában, az EU-hoz való közeledésében. És az Azerbajdzsánnal jó kapcsolatokat ápoló Magyarországnak – a kutató szerint – fontos szerepe lehet abban is, hogy a két kibékíthetetlen kaukázusi országot is közelítse egymáshoz.
"Ilyen tevékenységre már volt is példa 2021-ben, amikor öt örmény hadifoglyot sikerült a magyar légierőnek biztonságban hazajuttatnia Azerbajdzsánból. A 2023-ban erőszakosan lezárult hegyi-karabahi konfliktust követően sem sikerült a feleknek megállapodniuk, sem az EU, sem Oroszország, sem a többi nemzetközi szereplő közvetítését nem sikerült kiaknázni, és itt Magyarország a híd szerepében léphet elő a két szembenálló fél között" – ecsetelte Kránitz Péter Pál.
Hogy Magyarország külpolitikai törekvéseibe hogyan illeszkedik az államközi kapcsolat, arról azt mondta, "rengeteg a potenciál".
"Már csak abból a tényből fakadóan is, hogy tíz éven keresztül nem is léteztek; óriási a tér a két fél között a közeledésre. Örményországnak stratégiai célja az energiafüggetlenség biztosítása, ezt részben víz-, részben geotermikus erőművek révén szeretné elérni. Ezekkel kapcsolatban a magyar cégeknek nem csak nagy tudásbázisuk van, de a régióban nagy a helyismeretük is. Másrészről a magyar élelmiszer-ipari termékek nagyon népszerűek Örményországban, tehát a kereskedelmet is nagyban lehet fejleszteni" – részletezte a vezető kutató.
Ezenkívül a turizmusban is lehet fantázia: a Wizz Air a második legnagyobb szereplő Örményországban, igaz, Jereván felé még nincs közvetlen budapesti járat. "Ha ezt bevezetnék, nemcsak az örmény turisták jelennének meg Magyarországon, de a két gazdaság is kapcsolódhatna" – mutatott rá.
Aláhúzta még azt is, Magyarország nagyon élesen elutasítja a nyugat és a Kelet szembenállását, a megosztottságot, "a demokratikus és fejlett Nyugat és az autoriter, visszamaradott Kelet ideológiai alapú szétválasztását", ennek mentén nyomatékosította Magyarország híd szerepének lehetőségét.